Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Politikusnak is kell lenni valakinek

2017.08.28

 

 

Ezerkilenszázkilencvenhatban jártunk már, Sós betöltötte az ötven évet. Szinte maga sem vette észre de  megváltozott, öregedett ahogy az természetes felszedett néhány kilót és kopaszodni kezdett. De még a viselkedése is megváltozott határozottabb lett már tényleg főnök volt. Ugyanakkor megmaradt annak a végtelenül becsületes embernek, akivel Szása Vizer tíz évvel ezelőtt elkezdett meggazdagodni.

Ma már egyike az országban a leggazdagabbaknak, de ezt csak igen kevés ember tudta. 1996 tavaszán Istvánt megkereste egy férfi Kisvárdáról a Gyuri ügyvéd ajánlásával, és felajánlotta neki, hogy legyen a körzet országgyűlési képviselője mert a jelenlegi meghalt így új választást fognak kiírni. Az elhunyt képviselő MSZP támogatással jutott a Parlamentbe neki is ezt ajánlották.

Vizer Cipruson volt így telefonon beszéltek:

  • Látod István mondtam én, hogy nem kidobott pénz, amit ott fektetünk be
  • Akkor vállaljam el?
  • Azt nem mondtam túl szem előtt lennél, mindenféle vizsgálatok meg minden, nem javaslom de Szabó Zoli bátyánkat nagyon is odavaló ember és a mi emberünk, legalábbis azt hiszem
  • Az efelől ne legyen kétséged akkor belőle csináljunk képviselőt?
  • Igen
  • Rendben egyébként, hogy vagy mikor jársz errefelé?
  • Igazad van már kéne, csak most itt j túl jól érzem magam de majd odamegyek nem sokára addig is sok sikert. Intézkedj ahogy szoktál.
  • Jól van vigyázz magadra.

Így aztán Sós támogatása mellett Szabó Zoltán polgármester volt TSZ elnök országgyűlési képviselő lett MSZP színekben.

 Végül is ezt akarták közel akartak lenni a tűzhöz, most ott voltak. Szabó elég sokat volt Pesten így gyakran találkoztak. Az öreg sokat panaszkodott, hogy milyen emberek a képviselők. Még a saját pártjabeliek sőt a saját környékéről valók is csak a saját hasznukat keresik. Igaz mondta a választói se jobbak, ha megkeresik valamivel az mindig valami magánérdek, amit a befolyása segítségével akarnak elérni, nem ritkán pénzt részesedést kínálva érte.

 István vigasztalta, hogy a becsületes embernek sehol sem könnyű és ha ott van legalább figyelni tudja az eseményeket. Közben minden információt megjegyzett, amit az öreg mondott neki. Vizernek gyűjtögette őket, aki hiába volt már nyugdíjban már csak szinte hobbiként mindenkiről mindent feljegyzett.

 Ki merre és mit akar csinálni ezt néha nem rossz előre tudni. István biztatta az öreget, hogy alakítson ki jó kapcsolatokat még az ellenzékkel is ki tudja lehet abból még kormánypárt is mondta neki.

 

Talán ennek köszönhetően került sor a vadászatra ahová Szabó, mint képviselő és mint vadásztársasági elnök elég sok embert meghívott. István is természetesen ott volt a vendégek között.

A vadászházban szép lassan emelkedett a hangulat. A nem rég felújított ház alsó szintje egybe nyitható volt itt pihente ki a hajtás fáradalmait a társaság olyan harmincan lehettek. Kevés fiatal inkább középkorúak. Már ránézésre meg lehetett különböztetni a helyieket és a vendégeket azokon úgy állt a vadász ruha Isten bocsássa meg, mint tehénen a gatya hiába volt sokkal újabb és drágább, mint a helyiek szedett - vedett félig katonai cuccokból álló ruházata.

Szabó Zoltán volt a házigazda a Barátság Tsz valamikori elnöke jelenleg Nyirlapos polgármestere a Nyírség Szíve vadásztársaság elnöke és a körzet ország gyűlési képviselője.

Vigyázó tekintettel figyelte a társaságot, ahol kellett kicsit vidámított a hangulaton fél szemmel irányította a felszolgáló lányokat, akiket nem kis pénzért hozatott Pestről. Igaz állítólag másra is készek voltak.

  • Te Zoltán ki az a fazon, akivel Dezső annyira beszélget?

Szabó ránézett a kérdezőre régen azt mondta volna neki, hogy idefigyelj kölyök sokat kell neked még ahhoz igyekezned, hogy le Zoltánozzál l engem, de a kérdező nyikhaj vendég volt ráadásul képviselő úr, kolléga ezért aztán így válaszolt:

  • Tudod képviselő úr ez egy jó kérdés mert egyrészt természetesen tudom ő a Sós István hangsúlyozom István mert nem szereti, ha becézik. Tulajdonképpen majdnem földim mert most vett meg egy nagy darab földet meg erdőt a szomszédban. Amúgy meg rokonom is az unokaöcsém
  • Miért kérdezed egyébként?
  • Semmi különös csak kíváncsi voltam mivel foglalkozik?
  •  Foglalkozik ő mindennel libával marhával szőlővel. Ahogy itt mondják olyan szerző mozgó ember, de ha vele mozogsz soha nem jársz rosszul ezt tapasztaltam.  De szívesen bemutatlak neki, ha akarod.
  • Nem köszönöm majd talán a Dezső

Ahogy gondolod, gondolta Szabó és tovább lépett. A Dezső is egy furcsa figura, fiatal, mint ezek mind a jó Isten se tudja mit csinál de állítólag sok a barátja így meg van hívva mindenhová és nyalják a seggét ki tudja mikor mire lesz jó. Közelebb ment a beszélgetőkhöz

  • Jól vagytok István? Küldjek valamit?
  • Nem köszönöm Zoltán bátyám minden remek éppen Tokajról mesélek a fiatalembernek   ülj le közénk hiszen neked sem idegen az a hely
  • Hát nem éppen van néhány dűlő szőlőnk   arrafelé. -mondta Szabó Istvánra kacsintva
  • Pont arról beszélgetünk Dezsővel, hogy megérdemelné a fejlesztést az a terület
  • Az bizony igaz ráférne egy kis pénz
  • Én is úgy gondolom hiszen az ország leghíresebb borvidéke
  • Ha van kedvetek holnap elugorhatunk egy kis pinceszemlére kacsintott Zoltán
  • Részemről rendben legalább megnézem a sajátomat is is Dezső neked lenne kedved?
  • Mindenre István bátyám mindenre
  • Akkor ezt meg is beszéltük most nézzünk valami harapni való után. -ajánlotta Szabó és a kis társaság csatlakozott a többiekhez.

Másnap Dezső István kocsijával ment Tokajra Szabó hozta a másik fiatal képviselőt és még két fontos embert a környékről. A nagy Land Rover terepjáróban ülve Dezső szólalt meg először:

  • István bátyám úgy néz ki Te is szereted a nagy és drága autókat?
  • Tudod Dezsőkém nekem annyi szar autóm volt már az életben, hogy már megérdemlek egy jót, de valójában nem is az enyém hanem a biztosági cégemé
  • Olyan is van neked?
  •  Igen jól mondtad olyan is és még sok más.
  • Gratulálok
  • Köszönöm Dezsőkém pedig neked nem is kell hízelegned, nem vagy a fizetési listámon. - nevetett István
  • Kérdezhetek valamit?
  • Mindent legfeljebb nem válaszolok
  • Mivel foglalkozol tulajdonképpen István bátyám?
  • Tudod erre azt tudom válaszolni, amit a kislányom mondott mikor iskolás volt és kérdezték mivel foglalkozik az apukája a gyerek meg azt mondta vállalkozó. Jó de mire vállalkozik kérdezte a tanárnő. Pénzért mindenre válaszolta a lányom.
  • Nagyon jó hahaha.-kacagott Dezső
  • És akkor hadd kérdezzek vissza mivel foglalkozol Te Dezsőkém?
  • Nos tanácsadó vagyok bár ez sem hivatalos, tudod a barátaimnak adok néha tanácsot, ha kérik
  • És kérik?
  • Néha kérik
  • És honorálják is?
  • Néha igen
  • Nos akkor én adok neked egy ingyen információt aztán annak adod tovább, akinek akarod: Tudod tegnap beszéltünk róla, hogy van nekem Tokajban néhány nagyon jó szőlőm. Nos egy részét eladnám valakinek. Természetesen olyanra gondoltam, aki például tudna tenni valamit annak az említett támogatásnak az ügyében.
  • Értem érdekes lehet néhány barátom is gondolkozik Tokajban
  • Olyanok, akiknek szava van?
  • Vagy szava lesz. -válaszolt mosolyogva Dezső
  • Ajánld fel nekik nyugodtan nem az én nevemen van nem fogják tudni honnan az ötleted
  • Még valami százalékot is tudnék fizetni, mint közvetítői díjat
  • Nem rossz István bátyám meggondolom
  • Nem sürgős nem kér kenyeret csak úgy említettem. - nevetett István

Mikor megérkeztek mindenki csak a száját tátotta olyan szép volt a présház meg a szőlő, amit Szabó mutatott nekik. A tokaji dombhátat beragyogta a nap szinte látszott ahogy nőnek fejlődnek a szőlőszemek a gyönyörűen rendbetartott birtokon.

  • Nem mindig volt ez ilyen rendben! -  sokba van ez nekünk mondta Szabó de erről István is tudna beszélni mert az övé meg arra van mutatott a nem messze lévő dombra.
  • Nade nem ezért jöttünk! – kiáltott Szabó ismerjétek meg a hegybírót
  • Péter bátyám engedje meg hogy bemutassam a vendégeimnek
  • Isten hozta magukat nálunk a hegyen mondta a jókötésű bajszos ember, aki a kinézete alapján ugyanúgy lehetett hatvanéves, mint negyven. Ahogy Szabó barátom mondta a szőlővel rengeteg munka de a nedűje Isten ajándéka úgyhogy javaslom menjünk a présházhoz, ahol előkészítettünk egy kis kostolót

A kis kostoló nem fedte a valóságot, mint ahogy a présház is inkább nézett ki egy fogadónak.  Az eső elől gyönyörű ácsmunkával készült tetőszerkezet védte a hatalmas asztalt és a láthatóan befűtött kemencét.

  • Foglaljatok helyet vezényelt Szabó az italhoz étel is kell és István meglepett minket egy pár gyönyörű hízott kacsával, amit megsütöttünk azzal tudlak megkínálni benneteket meg persze szalonnával kolbásszal mert az mindig akad egy pincében. Inni tokajit fogunk de a különlegesét szárazat nem édeset mert az jobban megy az ételhez. -tette hozzá nevetve

Innen kezdve már csak evés ivás volt a két sofőr is ivott de csak jelképesen

  • Ismerjük az itteni hatóságot de nem hívjuk ki magunk ellen a sorsot. -mondta mosolyogva Szabó

Dezső visszafelé is Istvánnal ment

  • István bátyám, ha úgy adódna a dolog, hogy esetleg érdekel minket az ajánlat hol talállak meg?
  • Itt a névjegyem ezen a számon megtalálsz adott át egy névjegyet István

Dezső megnézte Sós István egy mobilszám és egy email cím nem sok gondolta és eltette.

  • Köszönöm még biztos találkozunk valahol
  • Ó ebben én biztos vagyok. -nevetett István

Pestre Dezső vitte haza Csabát a fiatal képviselőt, hiszen együtt is jöttek.

  • Te vaze ki ez az István? -kérdezte Csaba
  • Valami vállalkozó
  • És mire vállalkozik?
  • Pénzért mindenre, és ezt ő maga mondta -röhögött teli szájjal Dezső
  • Azért én utána nézetek. -  komolykodott Csaba
  • Tedd azt! -Téged azért tartanak vigyorgott Dezső

 

 

István egyedül ment hazafelé. Nem is volt olyan rossz ez a hétvége gondolta bár a vadászat. mint olyan nagyon idegen volt tőle. Az a Dezső egy érdekes figura talán használható lesz még. A kis képviselő meg csak simán éhes látszik rajta ahogy nézte a bírtokot meg a présházat szinte kihallatszott a gondolata, hogy nekem is ilyen kell.

Új élet

Szamuel Lvovics Vizer hatvanéves lett. A már jócskán megnőt Larnacai grúz -orosz kis kolónia nagy vacsorát csinált a tiszteletére. Anyja volt a legboldogabb már majdnem kilencven éves volt, de megélte, hogy a fia hatvanéves legyen. Nina és Goga sokat gondolkodtak, hogy mit vegyenek neki végül is egy fénykép mellett döntöttek ezüst keretben amelyiken mindketten rajta voltak. Nagy örömet okoztak vele. Az idő csodálatos volt és mindenki boldog.

Vacsora után Szása elvonult egy kicsit a csevegőktől és egyedül ült a tengerparton, azon gondolkozott, hogy milyen furcsa az élet 60 éves mindene megvan még több is mint valaha is kívánt és valahogy, mintha félne a jövőtől. Aztán kiverte a fejéből ezeket a zavaró gondolatokat és visszament a többiek közé ünnepelni.

Később sokszor eszébe jutott ez a jelenet.

A csapások mindig hírtelen és nem egyedül jönnek. Néhány nappal a születésnapja után meghalt az édesanyja. Alighanem csak az ünnepet nem akarta elrontani. Ott temették el Larnacán, bár nem volt vallásos de pravoszláv szertartás szerint. A temetés után Budapestre készült, de hirtelen Nina rosszul lett. A kórházban valamilyen rákról beszéltek, de Szása nem hitt nekik. Azonnal Moszkvába repültek. Sajnos az ottani klinikán csak megerősítették a diagnózist., és a professzor rapid lefolyásról beszélt Szásának. Azonnal Moszkvába hívta Gogát mindent megtettetek, amit ember megtehetett, de a sorssal, nem tudtak szembe szállni két hónap múlva Nina meghalt.

Szása annyira összetört, hogy rendesen gyászolni sem tudott. Egyszerűen nem tudta felfogni a történteket. Tbilisziben a temetésen ott volt testileg, de úgy mintha más egy idegen temetésén lenn. Megbeszélték Gogával hogy visszamegy Ciprusra ő meg úgy döntött Pestre utazik.

Megérkezése után egy hónapig a villában volt egyedül volt csak Kelemen tudta, hogy ott van , vitték neki a szükséges dolgokat, de megbeszélték senki még ő sem fogja zavarni.

Egy hónap múlva telefonált neki

  • Szevasz Péter holnap tízre gyere értem bemegyünk az irodába
  • Ott leszek főnök

Mikor másnap reggel Kelemen odament a kocsival alig ismerte meg Szását legalább tíz kilót fogyott és teljesen ősz volt, viszont úgy jött le a kerti úton, mint a vadászni induló tigris.

  • Jól vagy főnök? - kérdezte
  • Attól függ mire gondolsz? Testileg már régen nem voltam ilyen formában egy hónapja csak edzek a többi nehezen feldolgozható talán soha nem fogom tudni feldolgozni.
  • Megőszültél
  • Észrevettem de nem tehettem ellene az a belső énem volt megöregedett
  • Ezt nem igazán értem
  • Neked nem is kell. - mosolyodott el végre Szása

Az irodában Vera mikor meglátta őket csak halkan sikkantott egyet és kirohant

  • Elég szörnyen nézhetek ki. - mondta Szása
  • Kicsit szokatlan vagy az én hibám telefonálnom kellett volna neki
  • Megnyugszik nyugi!

Vera visszajött látszott, hogy megmosta az arcát, átölelte Szását

  • Nem tudom elmondani mit érzek, de részvétem
  • Köszönöm mostanában nagy szükségem lesz rád
  • Én mindig itt vagyok főnök. – mondta Vera szipogva
  • Akkor hívd Istvánt itt várom most
  • Rendben
  • Te is maradj nézett Kelemenre

Amíg Sós jött bementek Szása irodájába

  • Mesélj mi újság itthon?
  • Ami az én részemet illeti az jól megy jobban nem is mehetne, lent vidéken is minden rendben van jut eszembe nem akarsz egy kutyát? Imre most képzett egy fiatal dobermannt személyi védelemre jó lenne a villában úgyis sokat vagy egyedül
  • Nem is rossz ötlet, legalább muszáj lesz vele mozognom egy kicsit
  • Az is meg vigyázz rád   
  • Itt most durvulnak az emberek

Közben megérkezett Sós vele valószínűleg Vera már beszélt de így is láthatóan meglepődőtt

  • Isten hozott  Szása mondta aztán megölelte részvétem mindenkiért
  • Köszönöm barátom, de üljünk le mit álldogálunk?
  • Mi újság mesélj!
  • Hát divatos kifejezéssel élve nagyot mentünk az utóbbi időben. Tudod Zoli bátyám képviselő lett azóta tudjuk milyenek a viszonyok az Országgyűlésben.
  • És milyenek?
  • Röviden rosszak, a mezőgazdasággal nem foglalkoznak, tulajdonképpen mindenki csak nyerészkedik visznek mindent, amihez hozzá férnek.
  • Azért ez nekünk nem rossz akkor ezek az emberek megvehetők nem?
  • De igen és nem is túl drágán, csak nem biztos, hogy hasznosak
  • Ami még újság de ezt Péter jobban tudja romlik a biztonság bandaharcok vannak az olaj egyre veszélyesebb üzlet lesz
  • Igaz ez? -  nézett Péterre Szása
  • A legteljesebb mértékben túl sok lett a pénz hirtelen néhány politikus kezében és kiadták az alvilágnak, hogy fialtassa ennél nagyobb őrültséget nem is csinálhattak volna. Most kiszabadult a dzsin a palackból nagyon nehéz visszazavarni. A rosszfiúk megveszik a rendőröket mert naponta fizetnek annyit, mint a havi fizetése. Az úgy nevezett arany háromszögben megy a szőkítés.
  • Az hol van vágott közbe Szása
  • Kecskemét környéke
  • Úgy hullanak arrafelé a rendőrkapitányok mintha járvány lenne.
  • Minket nem bántanak?
  • Mi jóformán nem vagyunk jelen a magyar piacon. - mondta István egyedül az olajjal igaz az a legveszélyesebb, mostanában egy kicsit oda is kell figyelnem mert mintha érdeklődnének a tevékenységeink iránt.
  • Kik? -kérdezte Péter
  • Nem veszélyes, ne pattogj
  • Szerintem az ellenzékből néhány ifjú titán az egyikkel találkoztam a vadászaton nagyon érdeklődő volt és láthatóan éhes
  • Később megbeszéljük nézett Péterre István
  • Az éhes jó és az ellenzékekkel is jóban kell lenni. A helyzet az, hogy új világ van alkalmazkodnunk kell. A tragédiáim után gondolkoztam mit csináljak, felmerült bennem, hogy itt hagyok mindent és elvonulok Ciprusra végül is megtehetném, de aztán arra jutottam, nem.

Akkor az ellenségeim azok nyernének, Én egy eszmére tettem fel az életem, ahogy apám is. Történjem bármi fordulhat a világ bármilyen irányba én nem változom, lehet, hogy ez rossz nem tudom. De én így gondolom és eszerint élek. Most, amiben hiszek talán nem népszerű nem divatos! Új jelszavak jönnek nem érdekelnek, ezek a tömegnek szólnak. Mi az elit vagyunk. A mi egyetlen jelszavunk nagyon régi  a Hűség és Becsület.

Tehát barátaim, ami most következik az a temetőkre van írva Feltámadunk igen Fel! Támadunk!

A vagyoni helyzetünk a jónál is jobb a cégek hozták a tervezett bevételeket nektek köszönhetően, és az én eddigi pénzügyi műveleteim is sikeresek voltak. Mert azért Cipruson sem csak tétlenkedtem, és Goga nagyon sokat segített.

A rám bízott vagyon megvan és nem fogyott hanem ellenkezőleg gyarapodott és most nem számolom, amit itt befektettünk.

Szeretném ha a tevékenységünk eredménye mindenkit érintene István 100 000 dollár áll a rendelkezésedre a bankban oda utalják ahova kéred, Péter neked 50 000. István osszál szét a dolgozók között is 100 000-t. Belátásod szerint.

A két ember egymásra nézett aztán csak annyit tudtak kinyögni, hogy

  • Köszönjük
  • Nincs mit a haszon a tiétek is a tőke az másé.

Röviden István megveszünk mindent és mindenkit adunk kölcsönöket kisebbeket amiról eleve tudjuk, hogy nem jön vissza nagyobbakat meg biztosítékokkal. Ha ez említett barátunk éhes csillogtassunk meg előtte valamit. Legyenek vadászatok, fogadások, látszódjon a pénz, hogy tudják kihez kell fordulni.

Viszont a cégek működése az továbbra is az eddigi módszerek szerint megy továbbra is idegenek számára áttekinthetetlenül.

Péter viszont a biztonság fontos István kapjon kocsit sofőrt, aki egyben testőr is, és nekem is legyen kocsim sofőröm testőröm és kutyám. - tette hozzá mosolyogva Szása

Ja és ha a testőrt le tudom győzni elbocsájtom. -  nevetett Szása

  • Nem lesz könnyű de találok olyat, akinél meggondolod a próbálkozást. – mondta Péter
  • Jó még lesznek változások főleg, ami engem érint, kérem legyetek elnézőek velem és mindig legyetek biztosak abban, hogy tudom mit csinálok.
  • Jézus Mária mégis mit tervezel? – meglátod ne félj
  • István nem is kérdeztem mi van a gyerekekkel apáddal feleséggel?
  • Röviden minden rendben hosszabban meg csinálunk egy hétvégét, de nem vadászat lesz hanem horgászat Péter te is jössz meg a testőrök meg gondolom Vera és ott megbeszéljük. Jó lesz így?
  • Kiváló szervezd meg 
  • Úgy lesz
  • Akkor mára ennyit uraim! -  állt fel Szása

Mikor a többiek elmentek kiment Verához az irodába leült várakozók kanapéjára és nézte a nőt, azon se múltak el nyomtalanul az évek. Amennyire tudta egy gyerek egy házasság egy válás, hány éves lehet talán negyven gondolta Szása

  • Megkérdezhetem mit néz rajtam főnök?
  • Természetesen legfeljebb nem válaszolok
  • Az úgy nem fair. -mosolygott Vera
  • István hétvégét tervez számíthatunk magára?
  • Milyen minőségben?
  • Mint vendég természetesen
  • Természetesnek ezt nem mondanám tizenöt év után először hívnak meg
  • Mindegy most igen és vendégként eljön?
  • Hozhatom a fiam?
  • Hány éves a gyerek?
  • Jellemző ez is magára főnök de mindegy kilenc
  • Az már nagy srác jöhet szeret horgászni?
  • Lehet még nem próbálta
  • Jó válasz akkor majd István szól mikor lesz
  • Rendben

Péter nem vesztegette az idejét három nap múlva reggel telefonált

  • Otthon vagy még főnök?
  • Igen
  • Akkor nem menj sehová egy félóra múlva ott vagyok ahogy ígértem kocsi sofőr kutya
  • Nem mondod?
  • Csak várj mindjárt ott vagyunk

Egy félóra múlva tényleg ott voltak hatalmas 600 -s bálna Mercédesz ált meg a ház előtt a kocsiból először Péter szállt ki majd egy kutya, aki nem rohant el hanem fegyelmezetten leült. A sofőr ülésből hatalmas termetű ember szállt ki legalább két méter volt és ránézésre is százötven kiló, tiszta izom. Mosolygott és oroszul szólalt meg

  • Örülök, hogy megismerhetem főnök Alekszej Grigorjevics Peskov vagyok de szólítson csak Aljosának mindenki így hív.
  • Én is örülök nyújtott kezet Szása
  • A kocsi egyébként miatta ilyen nagy! - mondta nevetve Péter
  • Akkor rendben van már akartam mondani, hogy túlzás
  • És benne kit tisztelhetek? -  nézet a nyugodtan ülő kutyára Szása
  • Ő Alex mondta Péter

Leült a kutyához és valamit súgott a fülébe, az felugrott odament Szásához megszagolta megnyalta a kezét és leült.

  • Ez mi volt?
  • Mostantól te vagy a gazdája különben Imre parancs szavát súgtam neki

Egy éves kiképzett fegyelmezett egy nap egyszer eszik és azt neked kell odaadni neki vagy az általad bemutatott személynek. Lakásban szeret aludni és kétszer kell sétáltatni vagy kiengedni a kertben az a rövid használati utasítás, amit Imre adott hozzá. A többit melletted megtanulja.

  • Na jó menjünk beljebb ne ácsorogjunk itt

Bementek a nappaliba a kutya körül futotta a szobákat de visszaért Szásához és a lába elé feküdt, Szása megsimogatta a fejét okos kutya mondta neki mire az boldogan csóválta a farkát és néhány perc múlva elaludt.

  • Látom jól meglesztek
  • Azt hiszem szép és fegyelmezett, jó párosítás még nőben is. -mondta nevetve Szása
  • És ön, hogy keveredett ide? - kérdezte Aljosától Szása
  • Péter hívására jöttünk
  • Jöttünk? Többen?
  • Igen válaszolt Péter az afgán háború után sok katonára nem volt szükség, nem volt munkájuk én kínáltam nekik tizenhatan vannak nálam ő a legnagyobb. -válaszolta Péter
  • Tudja kinek fog dolgozni? -kérdezte Szása
  • Pontosan Szamuel Lvovics Afganisztán előtt a cégnél voltam én is a vezetők személyi biztonságára vigyáztunk sokat hallottam önről ,még többet az édesapjáról ő igazi legenda a cégnél.
  • Már nyugdíjas vagyok
  • Mint mindannyian: - mondta Aljosa
  • Magyarul beszél?
  • Keveset sokat értek keveset beszélek ez is jó tulajdonság nem? – nevetett a nagydarab ember
  • Családja van?
  • Barátnőm van itt Budapesten együtt élünk
  • Rendben azt hiszem jól megleszünk
  • Rajtam nem fog múlni
  • Mit csinál a többi orosz? - kérdezte Pétert Szása
  • Általában személyi védelemre vannak kiképezve úgy, hogy arra használjuk őket. István sofőrje is orosz lesz. Ugyanakkor, ha bármi probléma van komoly erőt jelentenek.
  • Ne tévedjünk a honfitársaim nincsenek ellenemre. - nevetett Szása
  • Akkor Aljosa nézzen körül és érezze magát otthon, egyen igyon bármit, amit talál van konyha akár főzhet is ha szeret. Az alsó szinten van egy tornaterem és az udvaron egy medence használja, ha kedve van hozzá a kert szép de kertész van úgy, hogy ott nem lehet csinálni semmit.

Az új élet elindult Szásának lett társasága Alex nagyon okos volt hamar kiismerte az új gazdája szokásait jó társ lett belőle. Reggel és este sétáltak ez jót tett Szásának is kiderült, hogy alig ismeri a környéket, ahol lakik. Még embereket szomszédokat is megismert a kutyáikon keresztül. Mindenki csodálta Alex fegyelmezettségét., még Szása is. Ha idegen kutyával találkoztak Alex leült elejét vette a másik kutya bizalmaskodásának. Volt egy nagy rét nem messze tőlük Alex ott szeretett szaladgálni, ha odamentek leült és Szására nézett és ha azt mondta szaladgálj, mint a villám rohangált körbe kifulladásig a réten utána boldogan nyelvét lógatva lihegve futott vissza. Ez volt az ő sportja.

Eljött az István által szervezett hétvége.

A Nógrád megyei birtok nem volt kicsi a bekerített terület legalább öt hektár volt a tóval együtt volt még hat hektár erdő és vagy húszhektár legelő.

Az impozáns kőkapun át a bejárati út egy nagy finn gerenda házhoz vezetett, ami közvetlen a tóparton volt, Mögötte a fák között még három kisebb faház állt és egy nagyobb szintén fa épület, amiről nem lehetett kívülről megmondani mit takar. A tóparton volt egy fedett tűzhely talán kicsit több is annál kemence füstölő meg minden egyben. Nem messze tőle egy hatalmas asztalszékekkel, amit szintén fatető védett az esőtől.

István a nagy ház előtt várta a vendégeket a feleségével.

Szása és Aljosa érkezett először Aljosa hozta a barátnőjét is erre István külön kérte   Erika körülbelül harminc éves volt és Aljosa mellett nagyon kicsinek tűnt. Jött természetesen Alex is akit rögtön elvittek az egyik vendégházba, mert Szása szerint itt túl sok ember lenne számára.

Mire túl voltak a bemutatkozáson kezdhették elölről mert megérkezett Péter a barátnőjével, és István sofőrje Iván, aki Verát és a fiát hozta, na meg természetesen a barátnőjét, aki orosz volt és Olgának hívták.

Valamennyien bementek a nagy házba és István meg a felesége irányítása mellett elhelyezkedtek a hatalmas megterített asztalnál. Előkerült István apja is a két gyerekkel, akik eddig horgásztak.

Mire mindenki végre leült és elhelyezkedett István végig nézett a társaságon és azt mondta:

  • Isten hozott benneteket nálunk reméljük szép hétvégénk lesz, ahogy így végig nézek rajtatok azt hiszem legjobb lesz nyelvet váltanom mert itt most több az orosz, mint a magyar úgyhogy a társalgás nyelve ezután orosz a tolmácsolást az urak valószínűleg megoldják ugye? Nézett körül
  • Természetesen persze nevetett mindenki

Az asztal is oroszosan volt terítve sok salátával halakkal kaviárral és természetesen pezsgővel és vodkával.  Szása valahogy nem tudni miért Vera mellé került a fia István gyerekeivel elment körül nézni a birtokon.

  • Mennyire tud oroszul? - kérdezte Szása
  • Jobban, mint gondolná a gimiben ötös voltam! - válaszolt Vera oroszul bár erős akcentussal
  • Tényleg meglepett nem is hittem volna
  • Nem ismer engem egyáltalán főnök
  • Legalább most hagyja abba ezt a főnöközést
  • Megpróbálom maga meg próbáljon meg tegezni jó emelt fel egy poharat Vera
  • Ahogy gondolod mondta Szása és koccintottak majd megpuszilták egymást, amit a társaság nagy tapssal jutalmazott
  • Leszállni az öreg emberről! – kiabált Szása

Az este kiválóan sikerült a végén volt tűz az udvaron és jó sok vodka fogyott, lassan mindenki elfáradt. Szása elment megetetni és megsétáltatni a kutyát majd Alexxal együtt elmentek lefeküdni a vendégházba amit István mutatott neki.

Reggel a nappal ébredtek, még hat óra sem volt. Szása felkelt és kiment a kutyával sétálni Alex szaladgált majd egy tisztásnál megálltak és Szása elkezdte az aikidó gyakorlatait a kutyát ez mindig elvarázsolta leült és csodálkozó szemekkel nézet ahogy a gazdája a furcsa táncmozdulat szerű gyakorlatokat végzi. Egyszer csak odaszaladt hozzá leült és halkan morogni kezdett. Szása leállt és körülnézett a tisztás szélén Vera állt és legalább úgy csodálkozott, mint a kutya.

  • Jól van ismerős! -súgta a kutyának Szása majd odakiabált Verának
  • Gyere közelebb mert Alex nem szereti a leselkedőket

Vera odajött látszott rajta, hogy nem rég zuhanyozott a haja még nedves volt

  • Te is korán kelő vagy?
  • Hallottam mikor kijöttetek a házból. -mondta Vera majd Szása csodálkozó arcát látva hozzátette én is ott aludtam Zolival a másik szobában
  • Nem is tudtam
  • Nem mert mikor mi bementünk valamelyiketek már horkolt vagy te vagy Alex. -mondta nevetve Vera. Egyébként ez milyen sport vagy tánc, amit csinálsz?
  •  Aikidó talán inkább sport, mint tánc
  • Jól csinálod
  • És már régen vagy harmincöt éve tette hozzá mosolyogva Szása
  • Akkor ettől mozogsz olyan szépen
  • Szépen? Nem tudtam de köszönöm
  • Mint valami nagy macska úgy jársz néha
  • Már nem veszem észre
  • Nem baj nem rossz
  • Visszamegyünk?
  • Többet nem gyakorolsz?
  • Nem szeretem, ha néznek meg elég is volt mára
  • Sajnálom, hogy megzavartalak
  • Ne sajnáld lehet úgyis abba hagytam volna ki tudja, Alex is szomjas már mentünk volna
  • Akkor menjünk

Együtt mentek vissza Alex körülöttük szaladgált tudomásul vette Verát nem foglalkozott vele, még azt is hagyta, hogy megsimogassa de nem reagálta le nem csóvált nem hízelgett egy gazdás kutya volt a többieket csak eltűrte mert a gazdája így akarta.

A vendégházba volt konyha kávéfőzővel meg kávéval. Vera neki látott kávét csinálni az egész környéken még csönd volt mindenki aludt. Kiültek kávézni a teraszra. Alex ivott egy csomó vizet majd visszament a szobába és lefeküdt. Igen diszkrét kutya volt.

  • Szeretem az ilyen nyugodt reggeleket ezért érdemes korán kelni
  • Igaz
  • Vera hány éve is dolgozunk együtt?
  • Udvariatlan kérdés, de úgy látszik meg kell szoknom ezeket is, több mint tíz mondjuk
  • És nem tudok rólad semmit azaz, hogy mindent végül is tudok mikor házasodtál ki volt a férjed satöbbi de valójában semmit
  • Nem is akartál tudni soha
  • Lehet
  • Gyakorlatilag észre sem vettél
  • Ne mondj ilyet, mert zavarba hozol
  • Az jó például észrevetted milyen szerelmes voltam beléd valamikor?
  • Biztos, nem de kár, hogy elmúlt. -mondta Szása a nőre mosolyogva
  • Biztos vagy benne?
  • Én már semmiben! -  válaszolt Szása

Szerencséje volt mert egyszer csak megjelent István két hatalmas kaukázusi kíséretében.

  • Jó reggelt a koránkelőknek
  • Neked is mondták szinte egyszerre
  • És ők kik? -kérdezte Szása
  • Ő Mackó mutatott az egyik kutyára, aki mellette ült ő meg Király mutatott a másikra szintén Imrétől éjjel szoktak szabadon lenni csak de most nem engedtem őket ki, hátha sétálgat valaki, ezért most sétáltatom őket

Közben előjött Alex leült Szása mellé de nagyon izgatottan nézte a két másik kutyát azok is izegtek mozogtak és halkan nyüszítettek

  • Ezek ismerik egymást. -mondta Szása
  • Szerintem is, mert mindegyik Imrétől van valószínűleg együtt nevelkedtek
  • Engedd el őket aztán meglátjuk
  • Futás adta ki mindkét gazda a parancsot

Alex lefutott a teraszról körbe ugrálta a két nagyobb kutyát, azok is láthatóan örültek neki aztán mindhárman elrohantak a tisztás felé, messziről lehetett látni, hogy fogócskáznak a nagyobbak, ha néha utolérték Alexet felborították de látszott, hogy csak játszanak.

  • Kérsz egy kávét? -kérdezte Vera Istvánt
  • Elfogadom ült le István is a teraszra
  • Klassz ez a birtok. -mondta Szása
  • Még semmit nem láttál belőle. Majd reggeli után körbe megyünk egy kicsit, megmutatom
  • Egyébként a házban a lányok már csinálják a reggelit, ha akarsz segíthetsz. -mondta nevetve István Verának
  • Jézus azt hittük mindenki alszik, már megyek is. -mondta Vera
  • Vidéken korán kelnek az emberek. -nevetett István aztán belefújt egy nyakában logó sípban nem hallottak semmit de visszajöttek a kutyák
  • Kutyasíp! -  mondta István mi nem halljuk de ők igen
  • Adjál inni Alexnak, aztán gyere át Te is. -mondta Szásának

A kutyán a fáradt boldogság látszott hálásan nyalogatta Szása kezét ívott és visszament aludni.

A nagy házban már tényleg majdnem mindenki ott volt. A nők üzemi méretekben csinálták az omlettet, vágták a nagy paraszt kenyereket és rakták az ételeket az asztalra Az oroszok nem vicceltek vodkával kezdték a napot. Kínálgatták őket is de István azt mondta, hogy még lehet, hogy vezet Szása meg hogy már öreg ehhez. Péter simán másnapos volt és nem akart inni.

  • Apád hol van? -nézett körül Szása
  • Már régen horgászik a gyerekekkel, szerintem egyébként a fiad is velük van, mondta István Verára nézve
  • Észre sem vettem, hogy felkelt. -mondta zavartan Vera
  • Mert mással voltál elfoglalva. -mondta István
  • Befejezni! - szólalt meg Szása

Reggeli után István Verával meg Szásával elmentek megnézni a birtokot a többiek lementek a tóra vagy az eddig fel nem fedezett nagy faházba, ahol uszoda és szauna volt meg tornaterem.

Persze a séta csak a kapuig tartott ott egy úgynevezett homokfutó várta őket két lóval. István üdvözölte az idős kocsist aztán felszálltak

  • Sétához túl nagy terület ez és is Mihály bátyámmal szoktam körbe menni

Először az erdőbe mentek a nem túl jó földúton lassan tudott csak menni a kocsi.

  • Az utat is én csináltattam mert az erdőt is ápolni kell, eddig sose tudtam azt hittem az csak úgy van de nem igaz elég sok munka van vele.
  • Szép ez az erdő de én annyira városi vagyok, hogy az sem tudom milyen fák ezek. -mondta Szása
  • Nagyrészt tölgy bükk kevés akác nincs nyárfa azért nem ismered őket. - mondta István

Egy vadász les volt az út mentén, vadásznak is erre kérdezték a vendégek?

  • Én nem vadászok de van mikor szükség van rá

Kiértek az erdőből most mezőn hajtottak át a távolban egy épületegyüttes látszott.

  • Ezek a legelők mutatott körbe István én hozattam rendbe őket most nagyrészén bérlegeltetés folyik. Az meg ott a majorság oda megyünk
  • Mi az a majorság? -kérdezte Szása
  • Majd meglátod mert én nem nagyon tudok más kifejezést rá

Egy jó félórás út után megérkeztek a majorságban az istállókban lovak és tehenek voltak a szérűkben takarmány és az ólakban disznók. Ez a majorság mutatott körül István itt Mihály bátyám a gazda majd ő mindent elmesél:

  • Itt régen minden uradalmi birtok volt és ez mindig majorság volt még a TSZ idők alatt is. Utána mikor a Tsz feloszlott az állatokat széjjel hordták az épületeket meg ott hagyták ebek harmincadjára. Ahogyan tették az erdővel meg a legelőkkel is. István megvette az egészet oszt elköltött egy csomó pénzt és rendbe hozatott mindent, most van olyan százharminc birka kint a legelőn vagy hatvan borjú. és olyan ötven sertés. Hat embernek adunk munkát rajtam kívül. Most már jön valami pénz is szerintem de ezt István már jobban tudja
  • Jön már persze ez már bőven eltartja magát!  Nem akartam én ezt csak jött az egyik a másik után. Megvettem a horgásztavat, hogy horgásszak azt mondták az erdőt is meg kell vennem mert együtt vannak telekkönyvezve megvettem. Aztán jöttek, hogy a legelők is eladók mert a gazdák csak veszekednek rajta ahhoz meg járt a majorság. Így akarva akaratlanul földbirtokos lettem. Már megtetszett, ha errefelé kínálnak valamit földet erdőt legelőt megveszem, van egy jó adag termőföld innen húsz kilométerre meg erdők azokat szeretem, bár sokba kerülnek.
  • Gratulálok István őszintén nem gondoltam volna, hogy ehhez is van tehetséged 
  • Köszönöm tudod ehhez nem tehetség kell hanem tehetősség meg jóérzés.
  • Elő van készítve, amit viszünk?
  • Megvan minden
  • Akkor pakoljunk azt menjünk

Megrakták a kocsit különféle húsokkal aztán elindultak visszafelé

  • Mik ezek? -kérdezte Szása
  • Hát ebéd meg vacsora egy kisbárány azt Aljosáék kérték meg egy süldő malac azt meg én gondoltam megsütni
  • Akkor nem jártunk hiába nevettek a kirándulók

Mikor visszaértek elindult a főzés Aljosáék „kazan kebabot „bárányt sütöttek főztek bográcsban a magyar fiúk estére készítették elő a malacot, amit majd kemencében terveztek megsütni. A nők napoztak és beszélgettek csak István felesége figyelte, hogy mindenhol mindig legyen ital, meg valami harapnivaló is. Valahonnan előkerültek a gyerekek és elkezdték Pétert nyúzni, aki önvédelmi oktatást igért nekik. Végül megadta magát és Szására nézett

  • Na öreg mutatunk nekik valamit?

Szása gondolkodott aztán hírtelen felállt

  • Legyen mondta

Levette magáról az inget és szembe állt Péterrel az is félmeztelen volt, de rajta már látszott a korral felszedett néhány plusz kiló. Szása sovány volt de csupa izom. Odaszólt a gyerekeknek most mi Péter bácsival mutatunk valamit aztán ti jöhettek próbálkozni.

  • Védekezés egyenes ütés ellen mondta Szása

Péter megpróbálta bevinni az ütést, amit Szása ügyesen előre mozdulva hárított.

Láttátok nem hátrálni előre mozdulni és hárítani ez az aikidó én ezt gyakorlom. Ki jön próbálkozni A gyerekek sorba jöttek többször is de sikertelenül. Aztán elfáradtak. Szása már indult öltözni amikor Aljosa jelentkezett

  • Velem is megpróbálja főnök?
  • Persze
  • De ha véletlenül megütöm nincs harag
  • Kezdjük aztán meglátjuk

Aljosa is levetkőzött ő is csupa izom volt és legalább kétszer akkor amint Szása. A mozdulat szinte ugyanolyan volt de Szása most nem csak hárított hanem ráfogott Alekszej csuklójára és a nagydarab ember térdre esett.

  • A kurva anyját mondta oroszul és értetlenül nézett maga elé, aztán javított bocsánat főnök de ez mi volt?
  •  Ez a javított változat nyomás csuklón lévő idegvégződésre ne izguljon én is harminc évig tanultam mire használni tudtam
  • Félelmetes mondta a nagydarab ember kiment alólam a térdem mondta mosolyogva. ezentúl nem tudom én védem -e magát vagy maga engem
  • Egymást Aljosa egymást védjük. -nevetett Szása

Péteren kívül, aki már látta Szását küzdeni mindenki nagyon meglepődőtt, hiszen István apját nem számítva ő volta legidősebb. Az öreg Sós már túl volt a nyolcvanon.

Az ebéd kimaradt mert lassan sült a bárány viszont a malacot korábban megsütötték így egy késői ebéd korai vacsora lett belőle.

Minden ragyogóan sikerült mindenki jól lakva üldögélt kis csoportokba beszélgette. István Szásával beszélgetett

  • Most már látod jól vagyunk. Nem itt lakunk ide csak pihenni, na meg dolgozni járok. Dömsödön vettem egy házat a fatertól tíz percre gyalog. A fater sajnos egyre gyengébb most is inkább pihen.

A srácok gimnáziumba járnak Kiskunlacházára Olga viszi hozza őket nincs messze talán tizenöt kilométer, nem egy elit gimnázium de majd egyetemre máshová mennek, tudnak jól oroszul, angolul meglátjuk És mikor van időd itt lenni?

  • Jó kérdés egyre többet vagyok itt a hosszú távú terveimben ez az otthon, ha a gyerekek elmennek valahová egyetemre akkor ide költözünk, persze Dömsödöt is megtartom mert a srácok szeretik minden haverjuk ott van.

De már van egy pesti lakásom is vagyis inkább egy kicsivel több egy kis szálloda, étteremmel, ha Pesten kell aludnom ott mindig van egy szoba nekem.

  • Vagy ha egy kis kalandod akad. -nevetett Szása
  • Lehet, hogy nem hiszed el de nem érdekel, már akadt volna a pénzre mindig van igény, de engem nem érdekel, mondtam az elején nem vagyok túl szenvedélyes és a hobbim se drága, bár az most már kicsit kezd sokba kerülni, ha itt körül nézek. - nevetett István is

Vera ment oda hozzájuk a fiával

  • Nem zavarok?
  • Nem üljetek csak le
  • Zoli nem hagy békén délután óta aikidózni akar, hogy ő is tudja azt, amit te
  • Jól van Zoli és később kezdtem, mint te de még mindig tanulom
  • Türelmes és szorgalmas vagy?
  • Hát türelmes nem annyira. -mondta a gyerek
  • Pedig az kell hozzá mert lassan nagyon lassan jön az eredmény, de megpróbálhatod mert Péter bácsi tud olyan helyet, ahol tanítják
  • Én tőled akarok tanulni. -mondta a gyerek
  • Az nehezebb ügy mert én nem tanítok
  • Hol laktok egyáltalán? -  fordult Verához Szása
  • Szép még ezt sem tudod, ennyit foglalkoztál velem. -nevetett Vera
  • Egyébként olyan hat utcára Tőled, már sétáltál arra Alexxel
  • Kétségbeejtően öreg és hülye vagyok
  • István most tiltakoznunk kell mert kirúg minket. – mondta Vera mindenki nevetett.

Másnap reggeli után mindenki hazament. Szása egyedül ült otthon és gondolkozott talán változtatni kéne az életmódján hatvanéves vagy bezárkózik vagy nyit az emberek felé. Még nem tudta eldönteni.