Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Egy karrier elindul

2017.08.28

 

 

 

 

 

 

1986 végén kiállítás volt a moszkvai kirendeltség új épületében a kiállítás igazgatója Sebestyén Ákos külkereskedelmi miniszterhelyettes volt. Ő vezette a Minisztériumban az import osztályt. Tökéletesen beszélt oroszul hiszen Harkovban végzett az olajegyetemen ahogy akkoriban nevezték. Természetesen jól beszélt angolul is.

A kiállításon részt vevő vállalatok nagy része valamilyen kapcsolatban volt vagy olajjal vagy gázzal. Azt sokan tudták akkoriban is hogy a Szovjetunióból jön az olaj meg a gáz ,de azt kevesen hogy magyar cégek tucatjai szállítanak berendezéseket műszereket ennek az iparágnak.

A megnyitót a szokásos fogadás követte, ahová a vállalatok meghívták a jelentősebb partnereiket természetesen jelen voltak az orosz, illetve a szovjet minisztériumok vezetői is.

Sebestyén egy társaság közepén állt mikor észrevette a feléjük közeledő embert.  A közeledő külsőleg teljesen átlagos orosz vezető kádernek nézett ki, nem túl jól szabott öltöny nyakkendő fehér ing kitaposott cipő. Az igazgató úgy nézett körül, mint aki menekülő útvonalat keres, de aztán összeszedte magát és kilépett a közeledő elé:

  • Ezredes elvtárs örülök, hogy itt van látom nem feledkezik meg a régi emberekről
  • Ákos te még mindig az a kis ravasz halacska vagy, hiába telnek az évek, és hiába vagy már majdnem miniszter. Kicsit beszélgetni szeretnék veled, ha nincs ellenedre.
  • Ugyan ezredes hová gondol? Mindjárt intézkedek! -  mondta az igazgató

Néhány perc múlva már egy kis irodában ültek, volt ásványvíz kis harapnivaló és vodka is.

  • Akkor a találkozásra töltött az igazgató
  • A találkozásra emelte a poharát a vendég

Miután megitták az italt az ezredes a zsebébe nyúlt és egy papírt adott át Sebestyénnek

  • Mit tudsz mondani erről?
  • Tudok róla, ha ez volt a kérdés, maga is tudja ezredes az országnak pénzre van szüksége és innen már nem kap, onnan szerez, ahonnan tud. Igen továbbadjuk az import olaj egy kis részét? De ezt amint látom maguk is tudták, és gondolom elég régen.
  • Arról is tudsz, hogy a hivatalos szerveitek meg a kis minisztériumod is okmányt hamisít?
  • Mit hamisít?
  • Származási bizonyítványt adott át egy újabb papírt az ezredes
  • Erről nem tudtam
  • Mert hanyag elkényelmesedett ember lettél Ákos, aki elfelejti a feladatait. A helyedben én sokkal óvatosabb lennék. Tudom azt hiszitek ott a kis szaros országotokban, hogy itt a demokrácia meg minden, hogy már nem kell félnetek, hát én mondom neked Ákos kell. Mert, ha egyszer egy olyat találnánk gondolni, hogy nem vagy elég megbízható akkor annak nem biztos, hogy nyugdíj lenne a vége. Na erre igyunk!

Sebestyén remegve töltött rá nézett az ezredesre az mosolygott, ez sokkal rosszabb volt mintha komoly maradt volna

  • Igyunk! -mondta ő is Mit tehetek, hogy helyrehozzam? Leállítsuk a dolgot?
  • Miért állitanátok le? Hiszen kell a valuta nem? Nekünk elég egy változás a cégen belül
  • Mire gondol ezredes elvtárs?
  •  Van egy emberünk, nálatok, aki szerintünk nagyon jó lenne Mineralimpexnél mint vezérigazgató helyettes. Az ezredes a zsebébe nyúlt és átadott egy másik papírt Sebestyénnek 
  • Az megnézte el van intézve mondta.
  • Lenne még egy feladat   az Gazprom téma, és tudod nálunk, ami velük függ össze az mindig kiemelt fontosságú.

A csőfektetőknek szükségük lenne amerikai hegesztő technikára. Ez Cocom listás termék nekünk nem adják el. Viszont nektek, ha az adriai vezetéketek felújításához kéne talán odaadnák aztán mi tovább lízingelnénk őket tőletek.

Itt vannak az adatok adott át egy újabb papírt az ezredes

  •  Ez komolyabb dolog, de nekifutok ezredes és mindent megteszek, hogy menjen
  • Helyes mi meg nem foglalkozunk azzal a kis olaj exporttal! -nevetett az ezredes
  • Erre igyunk akkor! -  mondta Sebestyén
  • Igyunk. -  mondta a vendég
  • Kérdezhetek valamit ezredes?
  • Bármit legfeljebb nem válaszolok
  • Ki tud az én magukkal való kapcsolatomról otthon?
  • Csak egy ember de ez téged ne zavarjon, te csak nekem jelentesz és csak velem beszélsz az emberünk tud rólad de soha nem fog ezzel visszaélni. Ne félj Ákoska csak mindig tartsd szem előtt a mi szlogenünk legfontosabb mondata a hűség, ha azzal nem lesz gond akkor semmivel
  • Nem lesz mondta sóhajtva Sebestyén
  • Akkor végeztünk én megyek is
  •  Rendben engem is már biztos keresnek! mondta Sebestyén
  • Hát igen a nagyság átka! -  nevetett az ezredes

Sebestyén visszament a teremben az ezredes meg ahogy jött észrevétlenül úgy el is tűnt. Igyekezett megnyugodni de nem ment könnyen. Szerencséjére   a kiállításon ott volt a Mineralimpex vezére is. Először a saját titkárnőjét kereste meg, és megkérte, hogy foglaljon egy helyet másnap délutánra a Mineralimpex vezérének Budapestre. Ezután ment csak a vezérigazgatóhoz.

Megkereste és megszólította:

  • Török elvtárs ráérnél egy szóra
  • Neked mindig Sebestyén elvtárs válaszolta Török! látszott rajta, hogy már túl van néhány poháron

Visszamentek a szobába, ahol Sebestyén eddig volt

  • Török elvtárs mennyit tudsz te erről az adriai olaj dologról?

Török hirtelen elkomorodott és igyekezett gyorsan kijózanodni, hogy valami meggyőzött tudjon mondani:

  • Hát tudtam róla természetesen, de te is tudod Sebestyén elvtárs, hogy a valuta bevétel milyen fontos most az ország számára.
  • Nem kell a szeminárium Török elvtárs ennél komolyabb a helyzet, mit tudsz mondani a származási bizonyítványokról?
  • Hát azokról semmit miért?
  • Mert hamisítványokkal szállítanak azért
  • Hidd el Sebestyén elvtárs erről nem tudtam, ha hazamegyünk első dolgom lesz, hogy utána nézzek.
  • Nem Török elvtárs én már intézkedtem segítek neked, te már holnap hazamész és kirúgod a helyettesed, azt a Kelement, aki viszont tudott róla. És hogy még tovább segítselek megtaláltam az új helyettesedet   egy dolgozótok Sós István személyében. Ugye értjük egymást Török elvtárs.
  • Igen Sebestyén elvtárs.
  • A jegyedet holnap reggel a titkárnőmtől megkapod a délutáni géppel már mehetsz is.
  • Értem Sebestyén elvtárs
  • Otthon majd még erről azért beszélünk
  • Állok rendelkezésedre Sebestyén elvtárs

Török kiment a szobából. Kicsit forgott vele a világ.  Ivott egyet a kurva életben gondolta. Persze, hogy tudott mindenről a hamis papírokról is amit Kelemen intézett, de hát sokan tudtak a dologról még pártberkekben is. Valószínűleg az oroszok is megtudták. Akárhogy gondolkozott nem emlékezett rá ki az a Sós István! Megkereste a Nemzetközi Osztályról vele utazó Klárikát, akit csak bögyös Klárikaként emlegettek.

  • Klárika ide tudna jönni egy pillanatra?
  • Repülök vezérem! -negédeskedett a harminc év körüli fekete hajú nő
  • Mondja ismeri maga a Sós István?

Klárika őszinte csodálkozással nézett a főnökére valami másra számított.

  • Hogy kit Török elvtárs?
  • Mondom Sós István állítólag nálunk dolgozik
  • Igen most, hogy mondja van egy ilyen nevű fiatalember az importon azt hiszem
  • Szóval akkor ismeri?
  • Nem!  mondta a nő most már kicsit idegesen
  • Semmi baj, holnap egyébként haza utazom
  • Már holnap főnök?
  • Igen reggel kérje el a jegyem Sebestyén elvtárs titkárnőjétől
  • Ahogy óhajtja Török elvtárs. -mondta a nő már teljesen hivatalos hangon. Nagy gebaszt lehet, ha ezt a faszt ilyen hirtelen hazaküldték gondolta.

Mikor harmadnap bement az irodájába senki nem lepődött meg, a hírharang működik gondolta. Megitta a kávéját és Kelement kérette

  • Te itt? nézett rá Kelemen meglepetten. Történt valami?
  • Igen Sanyi bácsi történt az, hogy hülyék vagytok mert valószínűleg az oroszok megtudták a kis olajmanipulációtokat
  • Gézám hát erről annyian tudtak a külker engedélyezte, ez, hogy úgy mondjam nyílt titok volt
  • A hamis származási bizonylat is?
  • Kelemen elsápadt, hát az szükséges volt
  • Okmányt hamísítani szükséges volt? Ekkora hülyeséget rég hallottam és nem egyszer hanem folyamatosan. Szóval Sanyi bácsi elég régi motoros vagy a helyzet az, hogy megbuktunk. A szovjetek szemet hunynak de nem ingyen. Valakinek vinni kell a balhét. És most sajnos te leszel az. De ne izgulj már intézkedtem, beadod a felmondásod és egészségi állapotodra való tekintettel kéred a korengedményes nyugdíjazásodat, menni fog elintézem.
  • Akkor ez már eldöntött dolog, ha jól hallom?
  • Igen és nem is én döntöttem el én csak végrehajtom
  • Kelemen megpróbálta összeszedni magát, és férfiasan fogadni a hírt, de nem volt könnyű. Milyen könnyen eladott a kis szemét, pedig valamikor még nekem dolgozott. Rendben szedte össze magát Kelemen úgyis elegem volt már a sok megjátszós puha tenyerüből mondta és kiment még el sem köszönt

Török ott maradt az irodában és magában mosolygott puha tenyerüek , így hívták az irodistákat az olajbányászok régen. Mikor fiatal mérnökként az olajiparba került Kelemen volt a művezetője.

Akkor nézzük kit is nevezünk ki a helyére gondolta. A személyzeti osztályt hívta:

  • Csókolom Évike Török vagyok
  • Jó napot vezérigazgató elvtárs itthon van?
  • Igen! Felhozná nekem Sós István aktáit, ha jól tudom az importon dolgozik
  • Azonnal viszem.

Nem volt egy vastag dosszié Sós István olajmérnök volt, és szintén Harkovban végzett, mint Sebestyén gondolta. Talán onnan ismeri gondolta de rájött, hogy valószínűtlen hiszen Sós sokkal fiatalabb.

Az egyetem után a Trösztnél dolgozik egy évet majd Moszkvába kerül a kirendeltségre a Barátság olajvezeték ügyeit intézi. Moszkvából került hozzájuk az import osztályon dolgozik, mint csoportvezető. 35 éves orosz felsőfok és angol középfok után kap nyelvpótlékot, házas két gyermeke van a felesége orosz, budapesti lakos. Nem tagja a pártnak.

Török gondolkozott egy kicsit és elég hamar összerakta a képet az oroszok megtudják, hogy simliznek, de nem azt mondják, hogy állítsátok le hanem azt, hogy tegyetek oda egy új embert. Nem kell egy Einsteinnek lenni, hogy tudjuk miről van szó. Nem gond legalább tudja az ember mire számítson gondolta.

Újra telefonált:

  • Sós elvtárs Török vagyok fel tudna jönni hozzám
  • Természetesen vezérigazgató elvtárs.

Sós felment a titkárságra, ahol a titkárnő csak intett a vezér szobája felé

  • Üdvözlöm Sós elvtárs állt fel Török az íróasztaltól az ülőgarnitúra felé mutatott talán itt foglaljunk helyet.  Szinte alig ismerjük egymást igaz?
  • Így van még személyesen nem is találkoztunk
  • Ennek ellenére figyelemmel kísértük a munkáját és mindig fiatal tehetséges szakembernek tartottuk
  • Köszönöm szépen
  • Ezért is gondoltunk a minisztériummal egyetértésben az előléptetésére úgy gondoljuk, hogy alkalmas lenne a távozó Kelemen Sándor elvtárs helyére
  • Ez azért elég meglepő, ha jól tudom Kelemen elvtárs igazgatóhelyettes
  • Jól tudja az volt de hirtelen kérte a nyugdíjazását egészségi okokból.
  • És rám gondoltak, mint igazgatóhelyettesre?
  • Igen miért nem vállalja? kérdezte Török és hangjában mintha egy kis remény lett volna
  • Dehogy nem. Köszönöm igen nagy megtiszteltetés ilyen fiatalon de vállalom
  • Ennek örülök! -mondta kicsit csalódottsággal a hangjába Török. Akkor most már gratulálhatok is! -tette hozzá mosolyogva
  • Köszönöm
  • Ó ne így szárazon nyitotta ki a bárszekrényt Török vodka, konyak?
  • Akkor inkább vodka!
  • Rendben most már azt hiszem, mint az idősebb javasolhatok egy tegeződést,
  •  Ahogy gondolod Török elvtárs
  • Csak Géza Pistám
  • István, ha megkérhetlek
  • Legyen szervusz István
  • Szervusz Géza

Miután megitták az italokat Török kezdett beszélni:

  • Nem lesz nehéz átvenni az öreg Kelemen feladatait, mert nem nagyon csinált semmit, csak aláírogatott
  • Lehet, hogy én ennél többre leszek alkalmas
  • Bizonyára ennek ellenére azt javasolnám vegyél ki egy hét szabadságot, addig én itt elrendezném a dolgokat, aztán csinálnák egy kis bemutató fogadást a tiszteletedre
  • Rendben akkor most visszamegyek összerakom a dolgaimat és elmegyek szabadságra
  • Jól van István akkor egy hét múlva találkozunk.
  • Rendben

Sós visszament az irodájába közben gondolkozott. Vezérhelyettes nem rossz, pontosan tudta miért léptették elő, és miért ment Kelemen ilyen hirtelen nyugdíjba. Céges munka gondolta, ahogy tanultuk lassan kapkodás nélkül de céltudatosan.

A moszkvai évek jutottak eszébe fiatal emberként huszonévesen került Moszkvában az Olajipari tröszt egyik kiküldöttéként. Egy éve dolgozott már az irodán mikor megkeresték a KGB. emberei.

 Elmondták, hogy megvizsgálták és alkalmasnak találták egyéb feladatokra is. Hivatkoztak az apjára, aki, mint volt belügyi alkalmazott szintén kint tanult az orosz feleségére és nagyon jó ajánlatot tettek, amit elfogadott. Amig Moszkvába dolgozott megkapta az alapkiképzést .Ilyenkor  a kollégái úgy tudták, hogy az olajvezetékeket ellenőrzi.

Mikor hazajött a Mineralimpexnél helyezkedett el. A hivatal különösebben nem foglalkozott vele, megállapodásuknak megfelelően minden negyedévben küldött egy jelentést a Mineralimpex tevekénységéről. Elég szépen honorálták a fáradozásait. Az a bizonyos olajimportról szóló jelentés volt az első nagyobb dobása, és lám milyen gyorsan jött az eredmény.

Újpalotán laktak egy kétszobás lakásban. Tánya a felesége otthon volt a gyerekekkel, meglepődött mikor ilyen korán hazament.

  • Szevasz valami baj van? kérdezte oroszul Mikor csak ketten voltak oroszul beszéltek.  A gyerekekkel inkább magyarul, de tulajdonképpen a gyerekek két nyelvűek voltak.  A nagyobb már ketté tudta választani a nyelveket az anyjával inkább oroszul az apjával csak magyarul beszélt. A kicsi aranyosan keverte a maga baba módján a szavakat
  • Nincs semmi baj sőt jó hírem van előléptettek, mondta Istvánt és röviden elmesélte a történetet
  • Ez a cég munkája mondta a felesége, aki tudott a szerződéséről
  • Én is úgy gondolom, de annál jobb nem?
  • Talán nem tudom, tudod itt már az utcán szidják a kommunistákat, meg az oroszokat
  • Én is tudom de ne félj
  • Én nem félek, ha baj lesz haza megyek a gyerekekkel, a feleségének az otthon még mindig Moszkvát jelentette
  • Nem lesz semmi baj, most örülni kell több pénzünk lesz, és egy hétig itthon leszek szabadságon
  • Hurrá az nagyon jó örült Tánya, és még elég jó idő is van meglátogathatnánk apádat.
  • Igazad van és akkor horgászhatok is
  • Akár de végre foglalkozhatnál a gyerekeiddel is igaz?
  • Persze hogy foglalkozom

Másnap délelőtt kimentek Dömsödre. Sósnak volt egy Zsigulija, amit akkor vettek mikor hazajöttek Moszkvából. Munkába nem járt vele leginkább csak akkor használta, ha az apjához mentek Dömsödre.

Az öreg Sós, mint mindig örült nekik. Már vagy tíz éve nyugdíjas volt. Még a belügynél volt mikor telkeket kínáltak errefelé olcsón. Annak idején sokan vettek és faházakat építettek a telkekre. István itt töltötte gyerekkorában a nyarakat itt szerette meg a horgászatot.

  • Jó, hogy jöttetek legalább lesz, aki megeszi a halat tagnap fogtam egy pár dévért
  • Szabadságon vagy? - kérdezte a fiát
  • Igen majd elmondom csak lerakodunk
  • Menjetek csak

Apja egyedül volt anyja már néhány éve meghalt valamilyen rákban. Apja hetvenéves volt de már több mint tíz  éve nyugdíjban. Kihasználta a fegyveres erőknek biztosított korkedvezményt. Volt pesti lakása de csak a téli hónapokat töltötte ott. Egyébként itt lakott a faházban. A két szoba közül az egyik az övék volt.

Másnap hajnalban az öreggel együtt mentek le a stégre hátha fognak valamit, a többiek még aludtak.

  • Mi történt? – kérdezte az apja

Röviden elmesélte a történetet és azt is elmondta mit gondol az eseményekről

  • Igazad lehet valószínűleg terveik vannak veled
  • Milyen terveik?
  • Honnan tudjam, de te is látod változik a helyzet peresztrojka, glasznoszty demokrácia mást se hallani, ilyenkor kell a megbízható ember
  • Honnan tudják, hogy én az vagyok?
  • Miért nem vagy az? Én annak neveltelek becsületesnek, megbízhatónak
  • Aki jelentget egy idegen hatalomnak
  • Még egy ilyen baromság és vízbe doblak, remélem nem gondoltad komolyan
  • Miért elsősorban magyarok vagyunk nem?
  • Az öreg Sós most már tényleg ideges lett, nincs olyan, hogy elsősor, meg második sor! Tudod azt hittem soha nem kell beszélnünk erről de úgy látszik nem lehet kikerülni.

Tudod, ha már így sorozunk én elsősorban kommunista voltam és vagyok , és csak másodsorban magyar. Engem a szovjetek felszabadítottak akárki akármit mondanak manapság. Jól tudod melyik oldalon álltam ötvenhatban, és a mai napig nem szégyellem. Tehát nekem ne mondj olyan baromságokat, hogy idegen hatalom. Nekünk ők nem idegenek, neked ráadásul a feleséged is orosz gyerekeid oroszul beszélnek te itt nekem ne magyarkodj mert azt világéletembe utáltam.

  • Sós régen látta apját ilyen idegesnek jól van csak hangosan gondolkoztam! -mondta
  • Ilyenekről ne gondolkozz!  Örülj, hogy megbecsülnek számolnak veled ilyen fiatalon. Egyet mondhatok neked bár neked jobban kéne tudnod. Ebből a szervezetből ahová aláírtál nem lehet kilépni ezt mindig tartsd szem előtt.
  • Nem is gondoltam ilyesmire
  • A hűség fiam az, amit jobb helyeke megbecsülnek, itt sajnos nem! -tette hozzá elkomorodva
  • Kapásod van!

Valóban fogott egy tányér dévért, aztán még kettőt. Mikor kilenc felé felementek volt egy csomó haluk és mindent megbeszéltek. Három napig már csak a kicsikkel foglalkoztak esténként meg grilleztek meg söröztek. Tánya is kipihente magát sokat napozott, és főznie sem kellett a férfiak mindent megcsináltak.

Mikor visszament dolgozni minden készen várta. Török kiváló szervező volt megvolt az irodája nem a Kelemené egy másik az új titkárnője és a szolgálati kocsija sofőrrel. Nem beszélve a nem is olyan kis fogadásról, amit a tiszteletére tartottak.

Amit  Török mondott igaz volt nem sok dolga volt főleg reprezentált fogadásokra kiállításokra járkált, és közben figyelt. Alkatának köszönhetően nem vonta magára a figyelmet, ha végig ment egy fogadáson és mindenkivel még beszélt is kevesen tudták visszaidézni, hogy egyáltalán találkoztak vele. Ő viszont emlékezett mindenkire. Barátot nem sokat gyűjtött információt annál többet, amit továbbra is a szokásos úton továbbított.

Közben sok minden történt a világban Gorbacsov népszerű lett a nyugaton. Magyarországon meg elkezdődtek a beszélgetések a privatizációról.

Nem sokan tudták mit jelent de Vizer igen. Volt egy ügyvédje, aki az eddigi cégügyeit is intézte és nagyon értett a vállalti joghoz. Tanította is az egyetemen ő volt az az üdítő kivétel, aki nem csak tanította de tudta is amit tanított. Az ügyvéd úrnak nem ment rosszul nagyon szép irodája volt a belvárosban séta távolságra az ő irodájától. Itt látogatta meg egy délután Vizer hosszas egyeztetés után.

  • Üdvözlöm Vizer úr és elnézést a nehézségekért, de tényleg nagyon elfoglalt vagyok
  • Érthető Prókay úr a törvényalkotás nem egyszerű dolog
  • Hát nem! De gondolom nem azért keresett meg, hogy erről tájékoztasson
  • Valóban nem! Mit gondol mi lesz itt a közeljövőben?
  • És ezt maga kérdezi tőlem? Ugyan Vizer úr
  • Higgye el, ha tudnám nem kérdezném
  • Nézze egyelőre gazdasági mozgás van az állami vagyon egy része magán vagy társasági kézbe kerülhet, nem emlékszem mit is mondott Marx erről, akié a termelőeszköz azé a hatalom vagy valami ilyesmi nem?
  • Igen valami ilyesmi tehát politikai változás is várható
  • Ilyet én nem mondtam
  • Na jó térjünk át a komoly dolgokra, hogy tudnék én állami vagyont privatizálni?
  • Tudja Vizer úr a zsidók mindenre tudnak egy viccet: Hogy kell menni a piacra? Kérdezi egyik a másiktól Sok pénzzel válaszolja a kérdezett.
  • Értem és ha az megvan?
  • Akkor azt javaslom alapítson egy céget jó nagy tőkével, és nagyon széles tevékenységi körrel későbbiekben ez a cég privatizálhat mindent, amit a jog megenged.
  • Ön elvállalná a cégalapítást?
  • Nekem sajnos erre már nincs időm de adok egy címet egy iroda fiatalok ügyesek és éhesek, ha érti mire gondolok ők mindent megcsinálnak. Én már inkább csak tanácsokat tudok adni.
  • Azt is nagyon köszönöm az irodát hamarosan megfogom keresni.
  • Minden jót Vizer úr a titkárnőmnél elintézheti az anyagiakat.
  • Úgy lesz ügyvéd úr és még egyszer köszönöm.

Egyik reggel Sóst a titkárnő telefonja zavarta meg merengésében

  • Sebestyén miniszterhelyettes elvtárs keresi. -mondta

Tudta ki az de személyesen soha nem találkoztak

  • Sós István. -szólt bele a telefonba
  • Szervusz Sós elvtárs Sebestyén vagyok, eddig még személyesen nem találkoztunk. Mond kérlek be tudnál hozzám jönni valamikor lenne itt egy ügy
  • Természetesen bármikor
  • Akkor holnap tíz óra megfelelne?
  • Ott leszek Sebestyén elvtárs
  • Várlak szeretettel addig is szervusz
  • Szervusz Sebestyén elvtárs

Nem tudta mit akar az ember de nem izgult különösebben elmondja holnap gondolta. Kiszólt a titkárnőnek

  • Holnap tízre a Minisztériumban kell mennem
  • Felírtam Sós elvtárs
  • Köszönöm

Másnap szokása szerint már tíz perccel előbb ott volt. Sebestyén titkárnője udvariasan hellyel kínálta majd beszólt a főnökének, később csak az ajtó felé mutatott.

  •  Szervusz Sós elvtárs köszönöm, hogy eljöttél
  • Ez természetes
  • Miután most találkozunk először engedd meg ,hogy gratuláljak a kinevezésedhez
  • Köszönöm
  •   Miután én vagyok az idősebb javaslok egy tegeződést, hiszen még kollégák is vagyunk én is Harkovban végeztem, csak sajnos korábban. tette hozzá mosolyogva Sebestyén 
  • Megtisztelsz nem is tudtam
  • De bizony és mivel koccintsunk?
  • Talán vodkával, hogy stílusosak maradjunk. -mondta mosolyogva Sós
  • Intézkedem

Miután az italok megjöttek Sebestyén emelte a poharát

  • Akkor engedd meg Ákos vagyok
  • István koccintott Sós
  • Jól van akkor térjünk rá amiért hívtalak, tudom, hogy szakember vagy az olajvezetékben többek közt ezért is fordultam hozzád. Az elvtársaknak csőhegesztő automatákra lenne szükségük azt hiszem tudod miről beszélek.
  • Azt hiszem igen olyan elég nagy traktorral mozgatott berendezés, ami heggeszt és egyben röntgenez ellenőríz
  • Pontosan ilyenekről lenne szó
  • De ez csak az amerikaiaknak van
  • Igen pont ez a probléma, és nem adják a Szovjetuniónak mert listás, de nekünk talán odaadnák
  • Azt hiszem értem mondjuk a Mineral megveszi a gépet és átadja?
  • Megvenni nem lehetne azt hiszem, talán kibérelni, hogy itt használjuk aztán valahogy átkerülne a határon
  • Szerintem megoldható, ha úgy gondolod elkezdek mozogni a témában, és ha van valami jelentkezem
  • Nagyon jó István én is így gondoltam.
  • Akkor nagyön örültem, hogy meg ismertelek és jelentkezem amint van valami. -állt fel István
  • Én is örültem azt hiszem még sokat fogunk találkozni, akkor várom a jelentkezésedet. -búcsúzott Sebestyén

István a visszaúton gondolkozott a dolog nem szabályos az egyértelmű, de most a szovjeteknek segítenek és nem meglopják őket. Viszont szépen lehetne keresni is rajta. Tudta, hogy az OilBond folyamatosan veszi az orosz olajat, és arra gondolt Vizerrel kéne beszélnie az ügyről. Telefonált Verának és megbeszéltek egy találkozót az irodában.

  • Üdvözlöm Sós úr, hogy érzi magát az új beosztásában?
  • Jól! Nem is tudtam, hogy figyelemmel kíséri a karrieremet
  • Nem tudtam, hogy ilyen érzékeny, egyébként igen minden kapcsolatunkat figyelemmel kísérünk
  • Elnézést lépjünk túl ezen, mert nem ezért kerestem
  • Gondoltam miben lehetek a segítségére?
  • Sós röviden elmondta a felkérést, és az ötletét az OilBondal kapcsolatban
  • Érdekes mondta Vizer, hogy Sebestyén pont magához fordult ezzel a kéréssel nem buta ember
  • Gondolom azért mert azelőtt az olajvezetékkel foglalkoztam
  • Talán azért is
  • Mire gondol még?
  • Jól van Sós úr játszunk nyílt kártyákkal, jó, hogy felkeresett mert én is kerestem volna magát egy igen fontos ügyben
  • Mi lett volna az?
  • Az a helyzet, hogy nagy terveim vannak önnel, amit röviden vázolnék:

Az országban politikai és gazdasági változások várhatóak, ezzel azt hiszem egyetért. Mi és szerintem pontosan tudja kikről beszélek készek vagyunk nagy összegeket befektetni, hogy a befolyásunkat fenntarthassuk politikai hátszél nélkül gazdasági erőink segítségével.

Ez eddig mint cél érthető?

  • Teljesen
  • Tudná ezt támogatni dolgozni ennek érdekében?
  • Azt hiszem igen
  • Az azt hiszem eddig a mi szótárunkban nem szerepelt
  • Akkor igen
  • Rendben akkor folytatom szükségem van egy emberre, aki képvisel engem és a mögöttem állókat a külvilágban, mert én az hiszem világos miért  a háttérben szeretnék maradni
  • Vállalná ezt a feladatot?
  • Igen
  • Jó! Az természetes, hogy maga igen gazdag ember lesz, egyrészt mert erre lesz szükség a látszat miatt, másrészt sok helyesebben rengeteg pénzt fog keresni.

 Gondolja ez esteleg megváltoztatja magát vagy a gondolkodását?

  • Ezt előre nem tudhatom. Azt elmondhatom a pénz   a vagyon nem túlzottan érdekel.  Elég fegyelmezett ember vagyok, mértékletes, nincsenek nagy igényeim a hobbim a horgászat nem túl drága sport.
  • Igaza van ezt előre nem lehet tudni de reménykedjünk.

Most térjünk vissza a Sebestyén témára, ezek után elmondhatom, hogy ő is nekünk dolgozik.  Tudom, hogy ön milyen kiképzésben részesült és azt is hogy a magyarországi szervezet felépítését nem ismeri. Biztosíthatom, hogy más se rajtam kívül. Most olyan helyzetbe fog kerülni, hogy több dolgot meg kell osztanom önnel. Legyen ez az első. Vannak magas beosztású személyek, akik nekünk dolgoznak de csak nagyon ritkán vesszük igénybe őket Sebestyén egy ilyen ember.

Úgy néz ki sokat fogunk találkozni és együtt fogunk dolgozni, ezért mondanom kell valamit a munkában mindig lesznek hibák ezeket elfogadom, és igyekszünk azonnal kijavítani őket. Amit nem fogadok el az a becstelenség és az árulás annak nálunk ezt ön is tudja nem elbocsájtás a vége.

  • Érthető voltam
  • Igen
  • Így is elfogadja az ajánlatomat?
  • Igen
  • Jó akkor folytassuk, az ön problémáját. Szerintem, hogy a Mineralimpex vegye meg vagy kölcsönözze a gépet nem jó ötlet. A cég túl nagy nehéz lenne úgy keresztül vinni rajta az ügyet, hogy ne szúrjon szemet senkinek. Azt azért mindketten tudjuk nem csak mi vagyunk jelen az országban. Erre egy kis névtelen cég kell amelyiket, ha kell el lehet tüntetni.
  • Egyetért velem?
  • Igen azt hiszem ez igy érthető
  • Az  OilBond  erre az ügyletre nem alkalmazható   mert a cég nem magyar ide magyar cég kell, de ez úgyis része volt a terveimnek.

Talán térjünk át az első lépésre, amit együtt csinálunk. Szabaddá tudja magát tenni holnap délelőtt?

  • Természetesen
  • Akkor jó megyünk megalapítjuk az első közös cégünket már a nevét is tudom Maxibond  lesz
  • És mivel fog foglalkozni a cég?
  • Mindennel Sós úr, amit a jog megenged az első feladata most a hegesztő gépek bérlése lesz.
  • Rendben hová kell mennem?
  • A ügyvédi iroda itt van nem messze a Köröndön valami Keresi és társa a pontos cím Veránál van 11 -kor várnak minket.
  • Rendben ott leszek
  • Viszlát Sós úr.

Másnap reggel mindketten pontosan ott voltak. Az ügyvédi irodának elég szép tárgyalója volt ott fogadta őket Dr. Keresi Sándor az ügyvéd úr fiatal láthatóan ambiciózus ember volt. A kölcsönös bemutatkozások után Vizer kezdte a beszélgetést:

  • Ügyvéd úr örülök, hogy fogadott minket Prókay úrtól kaptam a nevét azzal, hogy jártassak a cégalapítási ügyekben
  • Örülök, hogy Prókay úr ilyen nagyra tart minket nagyon tisztelem hiszen a tanárom volt, igen mi főleg vállalati joggal foglalkozunk cégek alapítása, és hasonló dolgok. Önöket mi érdekelné?
  • Egy Részvénytársaság alapítása a lehető legszélesebb tevékenységi körrel, pontosabban mindennel, amit a törvény nem tilt
  • Értem mondta az ügyvéd miközben jegyzetelt a tevékenységi körre még visszatérhetünk

Kik lennének a tagok?

  • Sós úr és jómagam
  • Értem mennyi lenne a törzstőke?
  • 50 millió forint
  • Értem jegyzetelte az ügyvéd, de azért felhúzta a szemöldökét
  • A törzstőkét készpénzben vagy apportban kívánják elhelyezni?
  • Készpénzben
  • Világos arra kérném önöket töltsék ki ezeket a papírokat az adataik miatt adott át két papírt Keresi, ha tudják írják oda az alakítandó vállalkozás címét is

Mikor megvoltak a papírok az ügyvéd kivitte őket a tárgyalóból

  • Egy újabb papírral jött vissza ez egy megbízás számunkra a cég megalapítására kérem mindketten írják alá.
  • Rendben mondta mikor megkapta a papírokat tulajdonképpen az első lépést megtettük mi megalakítjuk a céget ez olyan egy hét utána, ismét találkozunk és megbeszéljük a szükséges szabályzatokat aláírási jog meg még sok apróság, amik viszont nagyon fontossak lehetnek a későbbi működés során.
  • A törvényes működéshez mire lesz még szükség? -kérdezte Vizer
  • Elsősorban közjegyzőre sok papírt előtte kell aláírni és természetesen könyvelőre, könyvvizsgálóra és bankra
  • Gondolom ezekben az iroda tud segíteni?
  • Mindenben igyekezni fogunk
  • Tudja Keresi úr nekünk még sok hasonló tervünk van, ha jól tudunk együtt működni ez egy hosszú kapcsolat kezdete lehet
  • Rajtunk nem fog múlni Vizer úr
  • Akkor mára végeztünk?
  • Ha nincs több kérdésük igen
  • Vizerék egymásra néztek és szinte egyszerre mondták nincs
  • Akkor hol értesíthetem önöket kérdezte Keresi?
  •  Vizer megadta Vera számát itt mindig van valaki munkaidőben. -tette hozzá

Mikor kimentek az irodából Vizer megszólalt:

  • Gratulálok partner megtettük az első lépést, meghívhatom egy ebédre, hogy megünnepeljük az eseményt
  • Köszönöm elfogadom.

A Gundelbe mentek alig húsz perc volt gyalog. Sós még soha nem volt ott de Vizer láthatóan igen. Koraősz lévén még volt kerthelység oda ültek. Vizer kezébe vette az étlapot és megkérdezte:

  • Mi a kedvenc étele?
  • A rántott hús. - mondta nevetve Sós alapjában véve proli vagyok
  • Attól még nem az, és itt kaphat igazi borjú bécsiszeletet
  • Akkor kérek
  • Rendben, mit szólna egy spárgakrém leveshez?
  • Nagyszerű bizonyára ez sem volt napi étel a családban
  • Próbálja ki finom
  • Vizer rendelt magának borjúmájat kért a bécsi szelet helyett.
  • Mit iszunk?
  • Lehet sört?
  • Mindent lehet mondta Vizer de azért rendelt két barackpálinkát is
  • A hely nem olcsó de nagyon jó a konyhájuk, apámmal gyerekkoromban  sokat jártunk ide mondta Vizer

Mikor megjöttek az italok Vizer egy kicsit gondolkozott majd megrázta a fejét és megszólalt:

  • Ilyenkor szokták mondani, hogy tegeződjünk de igazság szerint nem szeretek tegeződni, igy csak megkérdezem hogy szólíthatom egyszerűbben
  • Szólítson Istvánnak
  • Nos István engem meg szólítson Szásának
  • Egészségünkre

 Az étel nagyon finom volt és jól elbeszélgettek, közben. Ebéd után mikor elbúcsúztak Vizer úgy érezte nem választott rosszul. Sós még nem mindent értett csak sodródott az eseményekkel, amik egyre ígéretesebbnek tűntek számára.

Egy hét múlva az ügyvédnél mindenbe megállapodtak.

A Maxibond RT ügyvezető igazgatója Sós István lett. Egyedüli aláírási joggal 5 millió forintig a felett az igazgatóság döntött a részvények száma alapján. A részvények 90% Vizeré 10% Sósé volt. Sós fizetése havi 50 000 Ft lett a Mineralos fizetése duplája.

Természetesen ennek ellenére állását a Mineralimpexnél továbbra is megtartotta.

Vizer elmondta Keresinek, hogy az új cég minden hasznos információt privatizációs ötletet szívesen fogad és természetesen honorál is.

A Maxibond a Népköztársaság útjára lett bejelentve.

 Mikor minden papír megvolt elkezdték a keresgélést Vera segítségével a hegesztő automaták után. Találtak is egy texasi céget, aki ilyen gépek kölcsönzésével foglalkozott és hajlandónak mutatkozott azt Magyarországra kikölcsönözni. Vizer egyből közölte, hogy személyesen nem kíván belefolyni az üzletbe, viszont a Maxibond kész finanszírozni abban az esetben, ha az oroszok valamilyen módon azt visszafizetik.

Azonnal értesítette a kapcsolatait, hogy vizsgálják meg a texasi céget. Hamarosan, meg is jött a válasz. A cég megbízható, semmi gond velük, de éppen most van egy kis problémájuk két berendezéssel Szaúdi Arábiában. Eddig ott dolgoztak a berendezések de el kell őket szállítani, de az Államokban nem tudják őket visszavinni, valamilyen adó ügy miatt.

Természetesen erről Sóst is tájékoztatta, és javasolta, hogy Sebestyént is vonják be a dologba még ha egy kis pénzt is kell fizetni neki. Sós beszélt Sebestyénnel, aki örömmel vállalta a részvételt az ügyben.

A cég tulajdonos mindenképpen Magyarországon akarta megbeszélni a részleteket ezért meghívták Budapestre.

 

Mr. Jefferson és az ügyvédje Mr. Smith rendben meg is érkezett Budapestre a várban a Hiltonban foglaltak nekik szobát és másnap az irodában találkoztak. Bár Sós és Sebestyén is beszélt angolul azért Verát megkérték tolmácsoljon nekik. A nagy tárgyaló asztalra ásványvizeket és néhány aprósüteményt készítettek.

A vendégek időben meg is érkeztek és olyanok voltak, ahogy az ember a filmek után az amerikaiakat elképzeli. Mr. Jefferson nagydarab kissé túlsúlyos hatvan felé járó ember, míg az ügyvéd sportos negyvenes.

Mikor beléptek az irodába majd a tárgyalóba látszott, hogy mindent megfigyelnek és felmérnek, mint két becsüs.

Vera bemutatta a résztvevőket egymásnak és kölcsönösen névjegyeket cseréltek Jefferson kezdte a beszélgetést

  • Először is köszönöm, hogy meghívtak minket, most előszőr járunk kommunista országban és mondhatom nagyon kellemesen csalódtunk, az ember teljesen mást vár aztán csak ámul bámul. A szálloda gyönyörű a város szintén, legalábbis az a kevés, amit láttunk belőle.
  • Mi köszönjük, hogy eljöttek reméljük, hogy sikeres tárgyalásokat tudunk folytatni önökkel és még lesz alkalmunk néhány szép és érdekes dologgal megismertetni önöket
  • Külön megtiszteltetés számunkra, hogy egy ilyen magas rangú személlyel tárgyalhatunk. -mondta Smith Sebestyén névjegykártyáját vizsgálgatva
  • Ez csak azt mutatja, hogy milyen fontos számunkra ez az ügy. -válaszolt Sebestyén
  • Akkor talán vágjunk is bele mondta az ügyvéd és egy elég nagy paksamétát vett elő a táskájából. Mint tudjuk az önök cége bólintott Sós felé az ügyvéd a Maxibond RT két hegesztő traktort bérelne egy bizonyos feladat végrehajtására, bizonytalan időre, idáig pontos?
  • Teljesen! - válaszolták szinte egyszerre
  • Nos ennek semmi akadálya abban az esetben, ha konkrétan meg tudják határozni a helyet és a feladatot, valamint a szükséges időt, képesek erre?
  • Nos talán igen, de nem biztos, mennyire tudnak eltérni ettől az igényüktől? - kérdezte Sós
  • Az amerikai kereskedelmi embargós törvények ismeretében azt tudom mondani, hogy csak igen kismértékben
  • Akkor másképp kérdezem mennyire fontos maguknak ez az üzlet, mennyire készek rugalmasak lenni?

Jefferson szólalt meg:

  • Fiatal ember akár texasi is lehetne olyan célratörően tárgyal. -mondta mosolyogva aztán folytatta tudják az olajvezeték fektetés egy nagyon zárt világ az ebben mozgó cégek pontosan tudják hol mi történik a világban. Az önök országa elragadó de nem fektet olajvezetéket, ezeket a traktorokat javításra karbantartásra nem lehet használni ezt ugye mindannyian tudjuk. Ideje lenne őszintén beszélni egymással nem?

Sebestyénék egymásra néztek aztán Sós válaszolt

  • Igaza van a gépeket egy másik országban akarjuk használni
  • Amit a Cocom listánk nem enged meg ha jól sejtem? -kérdezte Jefferson
  • Pontosan
  • És mennyit tudnának költeni egy áthidaló megoldásra?
  • Mennyibe kerülne egy ilyen megoldás?
  • Olyan 2,5 millióban
  • Nem kevés ezt meg kell beszélnünk, ahogy mondani szokták időt kérünk holnapig, de fájdalomdíjként meghívnánk önöket ebédelni
  • Köszönjük elfogadjuk gondolkozzanak nyugodtan. -mondta nevetve Jefferson

Az ebéd nagyon jól sikerült a Gundelba vitték a vendégeket, ami séta távolságra volt az irodától és közben még a szép palotákat is lehetett nézegetni. Nyugodtam mondhatjuk a két messziről jött embert elvarázsolta a mit Budapestből látott. Sósék miután elköszöntek a vendégektől még visszamentek egy kávéra.

  • Elő tudtok teremteni ennyi pénzt? – kérdezte Ákos
  • Gondolom igen, a nagyobb kérdés, hogy a továrisok hogy és mennyit tudnak és akarnak fizetni?
  • Én már beszéltem erről, olajjal fognak fizetni azzal aztán azt csináltok, amit akartok
  • És az összegről is beszéltetek?
  • Igen beleférünk még egy nagyon tisztességes haszonnal együtt is
  • Akkor kíváncsi vagyok mit találnak ki a barátaink.
  • Én is, de holnap megtudjuk

Másnap folytatták a tárgyalást a vendégek most is pontosan érkeztek, és el voltak ragadtatva az esti Budapesttől, amit a szállodájuk ablakából néztek. Jefferson kezdte a beszélgetést:

  • Nos uraim, hogy döntöttek?
  • Két millió dollárt tudunk vállalni. -mondta Sebestyén
  • Ez nem biztos, hogy elég lesz! - mondta Jefferson,
  • Szerintem lényegesen jobb kétmilliót kapni valamiért, ami valahol az arab sivatagban hever, mint nem kapni semmit értük. - Mondta Sós
  • Jefferson elvörösödött és nem tudta visszatartani magát Fucking bustard mondta az ügyvédnek, elnézést ezt négyszemközt kell meg beszélnünk mondta az ügyvéd és kimentek a tárgyalóból. Mikor visszajöttek mindketten mosolyogtak
  • Alábecsültük magukat mondta Jefferson
  • Előfordul mondták szinte egyszerre Sebestyénék
  •  A lényeg mi este az ügyvéd úrral kidolgoztunk egy megvalósítható forgatókönyvet, amit most ismertetnénk. - nézett az ügyvédre Jefferson
  • Természetesen és bocsánat vette át a szót és vett elő papírokat az ügyvéd, nos a javaslatunk a következő Önök kibérlik a gépeket egy országon belüli a későbbiekben megvalósuló csőfektetéshez. Miután országuk nem listás ezt a szerződést gond nélkül engedélyezik nálunk. A gépeket leszállítjuk.
  • És mi tovább adhatjuk! - vágott közbe Sebestyén
  • Sajnos nem mert nekünk ellenőrzési kötelezettségeink vannak, amiket így nem tudnánk teljesíteni, de ha engedi végig mondanom akkor világos lesz
  • Elnézést természetesen folytassa. -mondta zavartan Sebestyén
  • Nos tehát a gépek megérkeznek egy idő múlva önök reklamálnak, hogy a gépek nem megfelelően működnek, a szakembereink idejönnek és két hét alatt betanítják az önök szakembereit. Eddig érthető, amit mondtam?
  • Igen
  • Akkor folytatom két hét múlva a szakembereink készítenek egy jelentést, amely szerint a gépek olyan szinten meghíbásodtak, hogy nem tudják megjavítani őket. Azt, hogy ezt otthon elfogadják mi megoldjuk. Ezután önök megveszik a használhatatlan berendezéseket, és azt csinálnak vele, amit akarnak.
  • Na mit szólnak hozzá? - kérdezte büszkén Jefferson
  • Zseniálisan tökéletes. - Mondta Sebestyén
  • Kiváló akkor az ügyvéd úr ma előkészíti a szerződést és holnap akár alá is írhatjuk
  • Rendben! -  mondta mindenki

A frissen alakult Maxibond első üzlete megkötetett. A végén mindenki nagyon elégedett volt. Sebestyén elvégezte a cég által rábízott feladatot, méghozzá kiválóan.  És teljes titokban egy komoly összeggel lett gazdagabb egy svájci számlán.

 A szovjetek teljesítették a kötelezettségeiket szállították az olajat, amit az OilBond tovább értékesítette és lefölözte a hasznot. Közben a hegesztő automaták megbízhatóan dolgoztak az olajvezetékeken.