Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Omega III.

2013.09.16

    ......      Idáig jutott a gondolataiban, amikor megcsördült a telefon Rasidov volt megkérdezte, hogy megfelelne e nekik, ha nyolcra jönnének értük Ravsan az órájára nézett hét óra volt így azt mondta tökéletes lesz.

A vacsora egy kis folyó partján lévő étteremben volt az éttermet úgy építették, hogy a kisebb – nagyobb teraszok belógtak a folyó fölé.

Őket egy nagyobb teraszhoz vezették ahol már gyönyörűen megterített asztal várta őket.

A vendéglátóik már ott voltak valamennyien civilben, fekete öltönyben fehér ingben voltak. Valóban nagy trakta volt többféle saslik és az elmaradhatatlan plov. Még vodkát is tettek az asztalra úgymond a vendégek miatt, de azért a vendéglátók is fogyasztották.

A jó hangulatot még fokozták a zenészek és az asztalok között táncoló fiatal táncos lányok.                                                    

 A vacsora jó hangulatban telt a tárgyalásokról nem beszéltek elég témát adott a csodás környezet a jó ételek és a csinos lányok.

Mikor Rasidov Legin tábornokon látta a kezdődő fáradtság jeleit intett és a tábornok engedélyével asztalt bontottak.

Ravsant  Rasidov vitte haza útközben egy kis kávézónál megálltak.

Barátom mondta Rasidov beszélgessünk még egy kicsit, ha nincs ellenedre,

 Ha úgy gondolod, van miről szívesen válaszolt Ravsan szintén tegezve.

A kávézóban nem volt senki, de egy kis különteremben terített asztal várta őket.

Ravasz ember vagy te barátom mondta nevetve Rasidov amikor leültek, emlékszem is rád még a kivonulás idejéből.

Ahogy én is rád bár még csak százados voltál

Mindegy azóta sok minden változott mondta Rasidov.

 Egyébként, ha már tegeződünk Aliser  a nevem nyújtotta a kezét Rasidov.

Ravsan válaszolta elfogadva a kézfogást.

Ravsan lehet, hogy mi ketten megpróbálhatnánk kihozni valamit ebből a helyzetből nem gondolod?

Mire gondolsz pontosabban?

Te most már üzletember vagy saját céged van, amely érdekelt lehet egy kedvező megoldásban igaz?

Végül is igaz válaszolt Ravsan.

 Az Omega valóban fel volt készülve egy ilyen típusú ajánlatra.

Azt már most elmondhatom, hogy a hivatalos tárgyalások holnap eredménytelenül fognak zárulni.

Honnan tudod ilyen biztosan?

Az elnöknek más tervei vannak úgy hallottam.

Az én javaslatom a következő a közeljövőben egy üzbég cég meg fogja keresni az Omegát és felajánlja a hadianyagok egy részét eladásra.

 Erre meg lesz minden engedélye minden teljesen szabályos lesz az ár a világpiaci ár ötven százaléka.

Fizetés előre dollárban a megadott svájci számlára.
Mi a véleményed?
Gondolom a cég a családod valamelyik tagjáé lesz?
Okos ember vagy már mondtam ez zavar téged?
Nem semmi közöm hozzá üzletember vagyok, várom az ajánlatot!
Azonban mintha az előbb azt mondtad volna hogy  az elnöknek más tervei vannak a fegyverekkel.
Tudod,Aliser én könnyű helyzetben vagyok, amíg rendesen fizetek nem lesz problémám, itt te vagy az, aki kockáztat és nem csak a beosztásodat, azt ugye tudod.                                               
Látszik, hogy nem itt nevelkedtél! Nevetett Rasidov tudod az én családom nagyon erős család talán nem túlzok, lehet hogy erősebbek vagyunk mint Kalimov.
Talán te is tudod ő árva gyerek volt igazi családi kapcsolatai nincsenek az országban.
Azt is elmondom, hogy azért nem vagyok, teljesen örült  senki nem mehet szemben az elnök akaratával legalábbis jelenleg
a helyzet az ,hogy az itt tárolt hadianyagok teljes mennyiségét rajtam kívül talán csak te tudod. Így lecsíphetünk belőle valamit ami azért nekünk elég.
Ebben az esetben Allah segítsen neked és a családodnak mondta mosolyogva Ravsan.
Úgy legyen nevetett Aliser, nem is gondoltam, hogy hívő vagy.
Talán nem annyira, mint kéne válaszolt Ravsan.
Ez jó mert a családom egy része újabban nagyon vallásos lett  így még könnyebben tudunk együttműködni.
Beszélgetés közben szinte észrevétlenül megittak egy üveg vodkát.
Folytatjuk mutatott az üvegre Aliser?
Inkább majd máskor most inkább haza mennék válaszolt Ravsan.
Rendben azt hiszem még gyakran fogunk találkozni.
Én is így gondolom mondta Ravsan és felállt az asztaltól.
A kocsiban már inkább csak hallgattak.
Holnap 11 kor jönnek értetek mondta Rasidov búcsúzóul.
Akkor a holnapi viszontlátásra és mindent nagyon köszönök, mondta Ravsan a hangsúlyt a mindenre helyezve.
Mikor felért a szobájába Legin telefonált áttudna még jönni hozzám kérdezte?
 Természetesen pár perc múlva ott vagyok.
 Megtudott valami lényegeset Rasidovtól? Tért rögtön a tárgyra a tábornok.
Igen azt hiszem.
Mint magánember azt mondta, hogy szerinte a tárgyalásokat holnap eredménytelenül befejezzük.
Mivel indokolta ezt? Horkant fel a tábornok
Hangsúlyozom nem hivatalosan azt mondta, hogy az elnök nem kíván megállapodást legalábbis nem most.
Mit képzelnek ezek?
Birtokon belül vannak tábornok, ha nem akarnak, nem adnak át semmit.
Ezt ők is tudják, hogy nem tehetik, vagy nem így gondolja?
Véleményem szerint még nem tudják.
Jól van, aludjunk rá egyet, lehet, hogy megváltozik holnapra a helyzet.
Minden lehetséges minden esetre tizenegyre jönnek értünk.
Rendben és jó éjszakát és ne haragudjon, hogy így magára rontottam.
Ez természetes tábornok jó éjszakát önnek is.                                            
A másnap nem hozott változást a tárgyalásokat az üzbég fél megszakította és időt kért a kérdés részletes felülvizsgálatára.
Miután a gép csak éjjel indult Moszkvába Rasidov városnézésre vitte őket.
Leginéknek alkalmuk volt megismerkedni a várossal,de Ravsan is meglepődött, hogy tíz év alatt mennyit változott a város.
A repülőgépen visszafelé Moszkvában Ravsan megint az afganisztáni időkre gondolt.:
      
 Már két éve élt a hegyek között a falu megszerette, főleg amióta harcolni és verekedni tanította a fiatalabbakat.
Itt a hegyek között a testi erő és ügyesség fontos az embereknek.
A helyi birkózás szinte nemzeti sport őt is többen kihívták, de senki nem tudta legyőzni ugyanakkor mindig szerény volt ezért nagyon tisztelték.
    A völgyben eseménytelenül teltek a napok, a fiúk mindennap meghajtották a lovakat, hogy el ne lustuljanak, folyamatosan vágták a birkákat egy részüket megették a többit levitték a faluba.
Már nem volt vendég többet befogadták, bíztak benne teljesen, bár nem törzsbeli volt. Ezek az emberek csak a saját fajtájukban  bíztak, már évszázadok óta.
 
 
 Esténként a tűz mellett történetek mesélésével szórakoztatták magukat, vagy az ő dari nyelvtudását csiszolták nagy nevetgélések közben
Lovaglásai során gyakran gondolt az eddigi életére, a kiképzéseken iskolákon kívül nem sok minden történt vele.
Igaz volt néhány veszélyes bevetése külföldön az Alfa tagjaként, de ez csak időszakos siker volt.
Valójában magányos ember volt. Hiába ismerkedett könnyen és szerették is a nők az életmódja csak futó kapcsolatokat engedett meg.
Néhányszor már megfordult a fejében a megállapodás gondolata,de mindig jött valami új feladat.
Most meg ez a háború. Itt a hegyek között jól érezte magát szabad volt és gondtalan.
Talán tényleg itt kéne, maradnia lehetne családja nyugodt békés élete
és sok gyereke nevetett magában.
Egyik este mikor már  végeztek a munkával  Beszlán lovagolt  fel a faluból.
Elég feldúlt állapotban volt lenyergelte a lovat és csak intett nekik, hogy menjenek oda.
Most hallottam, hogy Sheberghont  ez a szomszéd falu volt kirabolták az orosz katonák!
Egy szakasz katona bement a faluba és elvitte az aranyat és az ópiumot erőszakkal addig vallatták a falu vezetőjét, amíg el nem árulta a rejtekhelyüket..
Mindenki rá nézett!
Kicsit zavartan szólalt meg: ez csak valami magán akció lehetett ilyen parancsot soha senki nem adhatott ki.
Ez tudod, hogy kicsit sem vígasztal minket mondta Beszlán!
Tudom, hát, de szerencsére mi nagyon hamar a faluba lehetünk, akár mi történik.
Az igaz, de rövid idő alatt is sok minden történhet.
Azt javaslom, két-három ember mindig legyen itt nekik szükség esetén a faluból is segíteni tudunk , Ravsan te meg a faluba fogsz lakni apáméknál a biztonság kedvéért egy ideig.
Így mindig  lesz egy felkészült ember  a faluban  akármi történik, is egyetértesz velem?
Igen egyetértek, ott leszek, ahol a legtöbb szükség lehet rám
Itt hagynám viszont nektek a távcsöves puskámat avval távolról is teljes biztonsággal eltaláltok bárkit.
Köszönjük barátom jó kezekben lesz, erről biztosíthatlak.
Este Beszlánnal visszamentek a faluba.
 A faluban még nyugodtabb volt az élete. Naphosszat az öregekkel üldögélt a teázóba és hallgatta a beszélgetésüket. Egyre jobban beszélte a darit. Naponta kilovagolt ellenőrizte a környéket a falu melletti dombra megfigyelőt állítottak.
Egyik nap már visszafelé lovagolt a faluba, amikor lövést hallott, meglepődött itt nem folytak harci cselekmények, viszont ez géppisztolylövés volt.
Megpróbálta gyorsabb lovaglásra bírni a lovat, amikor a falu közelébe ért a kis dombtetőn nem látta az őrt.
Fellovagolt a tetőre és meglátta a fekvő gyereket Manszur legidősebb unokája volt a földön feküdt a lövés a vállát találta el sokkos állapotban volt, de még élt.
Mahmud szólítgatta az alig tizenöt éves fiút,
Bocsánat  ake , nem láttam semmit, nem tudtam jelezni mondta gyerek sírva.
Semmi baj maradj, fekve ne mozogj, majd érted jövünk!
 Bekötözte a fiú vállát,és futva indult a falu felé.
    A falu bejáratánál egy dzsip állt három katona ácsorgott mellette légi deszantos egyenruhában a csoport parancsnoka egy nagydarab csupa izom kapitány a teázó előtt állt és Manszúr akával ordítozott.
A deszantosok itteni szokása szerint csak póló volt rajta és hajpántot viselt.A rangjelzést a pólója ujján hordta.
Ez is Rambónak képzeli magát gondolta.
Óvatosan hangtalanul közelítette meg a beszélgető katonákat az egyik kezében egy AK volt.
Dicsekedve mondta, láttátok legalább négyszáz méter volt és rögtön egy lövésre hogy felbukott a kis szarfaszu!
Csendben mögé lopakodott, és hirtelen felegyenesedett, ugyanavval a mozdulattal a harci késsel  elvágta a katona torkát. Abból csak egy furcsa hörgés szakadt ki .
A másik két katona a rémülettől mozdulni sem tudott. A katona géppisztolya már az ő kezében volt.
Szájára tette a kezét és csak intett a fegyverekért, azok szó nélkül dobták felé a fegyvereiket.                                                 
Le az övekkel és a nadrágokkal suttogta tisztán oroszul ez teljesen megzavarta a két fiatal katonát szó nélkül engedelmeskedetek.
Az egész nem tartott két percig sem.
A parancsnokuk nem vett észre semmit.
Még mindig Manszurral üvöltözött:
 Ide figyelj, vén bakkecske kiabálta előadjátok, amitek van, és akkor talán nem mészárolunk le titeket!
Érted?
Nem beszélek oroszul mondta Manszur!
A tiszt megütötte!
 Mert nem akarsz vén majom!
Arany, ópium, érted mondta tört dari nyelven.
Lassan közeledett a tiszt felé, aki a kezébe pisztolyt tartott.
Amikor a háta mögé ért megkopogtatta a vállát, a tiszt megpördült
abban a pillanatban Ravsan kicsavarta a kezéből a pisztolyt. és ugyanazzal  a mozdulattal térdre kényszerítette
A  Rambó utánzat szólni sem tudott a meglepetéstől egy szakállas embert látott maga előtt helyi viseletben, aki a saját pisztolyát fogja rá!
Nyugton maradsz vezényelte Ravsan!
A kapitány most vette észre a kocsi mellett nadrág nélkül üldögélő két rettegő katonát.
A kapitány térdelő helyzetből kétségbeesetten nézett Ravsanra.
Ki vagy te nyögte ki végül?
Ez most a legfontosabb neked?
Különben is itt csak én kérdezek és te válaszolsz!
Manszur ake szólt az öreghez  a dombon az unokád megsebesült menjetek érte én már bekötöttem de le kéne hozni
Két ember és az öreg futva indult a domb felé.
Megöltök minket?Kérdezte a deszantos kapitány
Azt kéne, de erről majd később döntünk.
Pár perc múlva már mindenki a teázó körül volt és Ravsant  ölelgette.
Elmentek az orosz dzsippel orvosért, aki két faluval arrébb lakott.
Mikor a katonákat megkötözték akkor találták meg a megölt katonát, ettől még nagyobb tisztelettel néztek Ravsanra.
Mire Beszlánék megérkeztek az orvos is megérkezett.
A kis  Mahmud már egész jó állapotban volt szerencsére a golyó átment rajta és nem tört csontot, csak nagyon gyenge volt a vér vesztességtől.
Manszur elmesélte Beszlánnak a történetet.
 Ravsan hozzátette, hogy azt a katonát, aki megsebesítette a gyereket megölte.
Az is kiderült, hogy a dzsipben több mint kétszáz kiló ópium van.
Ravsan tudta, hogy ez olyan mennyiség amennyit ez a tiszt segítség nélkül nem tud átjuttatni a határon.
 Gondolta itt az alkalom, hogy bizonyítékot adjon Grisin kezébe
 
A falubeliek közben  a katonák sorsáról vitatkoztak legtöbben egyszerűen meg akarták ölni őket.
Ravsan már jól ismerte a helyi szokásokat, a foglyokat ő ejtette tehát a rendelkezés joga felettük az övé.
A gyilkossági kísérlet meg lett bosszulva, hiszen a vétkest megölte.
Ravsan Beszlánhoz fordult nem jönnél kicsit messzebb, hogy ketten beszéljünk a dologról?
Ahogy akarod barátom válaszolt Beszlán.
Kimentek a falu szélére halgatlak mondta  Beszlán?
Ravsan elmondta a véleményét és azt, hogy a katonákat vissza akarja vinni Mazari Sharifba. Viszont az ópiumot kész átadni a falunak.
Jól megtanultad az itteni életet Ravsan tudod, hogy csak elfogadni tudjuk a javaslatodat, ami ráadásul még kedvező is nekünk.
De meg kell kérdeznem tőled valamit?
Ki vagy te tulajdonképpen, mert ezt egy átlagos katona nem tudta volna megcsinálni.
Igazad van Beszlán nem vagyok átlagos katona.
De legyen most annyi elég neked, hogy semmi rosszat nem akarok a falunak és a törzsednek.
Később talán elmondok mindent.
Úgy legyen mondta Beszlán
Végül Beszlán támogatásával Ravsan akarata győzött.
A foglyokat bepakolta dzsipbe az ópiumot és a fegyvereket átadta a Beszlánnak és elindult a barlang felé.
A két kiskatona szólni, sem mert a kapitány viszont folyamatosan beszélt
Hová viszel minket?
Meg fogsz ölni?
Elég legyen már kiabált rá Ravsan miért vagy annyira beszarva egy órája még nagyobb pofád volt!
Parancsom volt rá, hogy szerezzek ópiumot siránkozott a kapitány.
Parancsod és kitől?
Az neked nem mindegy?
Nekem az a nem mindegy hogy miképpen öljelek meg ,előtte kiheréljelek vagy ne most erről gondolkozom!                                                         
A kapitány elhallgatott a két katona meg rémülten nézte egymást.
Megérkeztek a barlangba Ravsan a két katonának kikötötte a kezeit és a lábukon is meglazította a kötést.
Szomjasak vagytok?
Igen válaszolták halkan
 
Itt van igyatok adott nekik egy kulacs vizet Ravsan .
És akkor most térjünk vissza rád fordult a kapitány felé.
Neved?
Petrov Ivan Alekszandrovics
Beosztásod?
A második légi deszant hadosztály kapitánya vagyok.
Mi a francot keres egy légideszantos hegyi falvakban?
Parancsot kaptam, hogy szerezzek ópiumot!
Kitől?
Megölnek, ha megmondom.
Én is megöllek, ha nem mondod meg, de előtte még meg is kínozlak!
Ki vagy te kérdezte a kapitány remegő hangon?
Ezt már kérdezted én a legrosszabb álmod vagyok!
Tehát ki adta a parancsot?
Nem mondhatom meg akkor végem a kapitány már szinte sírt.
Jó gondolkozhatsz mondta Ravsan közben  hasra fektette a nyakára hurkot akasztott és a kötél végét a térdei alatt átfűzve megkötötte.
Tudod ezt olasz csomónak hívják még az alfánál tanultam ahogy gyengülsz, megfojtod saját magad úgyhogy gondolkozz de nem sok időd van.
A két katona tágra meredt szemmel nézet a kapitány vergődését.
Nem bírta sokáig eresz el hörögte elmondok mindent, amit tudok.
Ravsan elvágta a kötelet.
A kapitány először kapkodva lélegzett majd beszélni kezdett:
Én Voronin vezérezredestől kaptam a parancsot, de más nagy kutyák is küldenek ki járőröket gyűjteni.
Most lesz, szállítás hazafelé azért sietnek.
Miféle szállítás?
A halottakat szállítják, az ópiumot koporsókba rakják így kerül az országba.
Értem!
Elmondom mi lesz, veletek átadlak titeket az orosz hatóságoknak ott fogtok felelni a tetteitekért. Higgyétek, el jobban jártok, itt a hegyek között megölnének titeket.
A barlangból telefonált Grisinnek és jelentette az eseményt, és hogy elviszi a foglyokat Mazari Shariff közelébe. Ott megtalálják őket az út mellett.
Elmondta a kapitány a bizonyíték és a két katona a tanú, az ópium csempészetre magas rangú tisztek között.
 Ravsan  a háború végéig Afganisztánban maradt. Az utolsók között hagyta el az országot és a kis hegyi falut ahol majdnem három évet élt.
A Durani család csak ekkor tudta meg ki is volt ő valójában.
 
 
 
 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.