Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Nyugger dohogás 10.0

2017.06.16

Szorgalmas vagyok, pedig meggyőződésem, hogy nincs rosszabb a szorgalmas hülyénél. Mentségemre legyen mondva nem csak én vagyok szorgalmas vezetőink is a helyükön vannak és vezetnek minket bölcs intelmeikkel, ha akarjuk, ha nem. Péntekenként szól hozzánk az úr, most azt találta mondani idézném:

A TASZ és a Helsinki Bizottság polgári engedetlenségi tervéről azt mondta a miniszterelnök, hogy "a magyar jogrendszerben ilyen nincsen". A törvényeket pedig a civileknek is be kell tartani. Arra pedig, ha mégsem tartanák be, Orbán azt mondta, hogy a "jogkikényszerítés" ugyanakkor nem a kormány dolga, hanem a hatóságoké, "pontosan ismert, leírt rendje van, senkit nem fog meglepetés érni".

 

Kétségünk sem volt a hatóság, mint mindig fel fog lépni minden erejével.

 Nem vitatkoznék a miniszterelnök úrral csak emlékeztetni szeretném, hogy polgári engedetlenkedett már ő is saját kezével bontotta a kordont a Kossuth téren. Akkoriban 2007 ben Varga Csaba a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász professzora hosszú cikket írt erről a témáról idéznék belőle:

A polgári engedetlenség nem jogi fogalom. Még a jog legtágabban megvont fogalmának sem része, hiszen épp a fennálló jog kötelező erejét tagadja egy magasabb rend érvényére hivatkozással, és szembeszegülésének pontosan az a célja, hogy elérje e jog megváltozását. Ugyanakkor maga a kifejezés sem jogi fogalom, hisz róla nem szól a jog. Mint ilyen, a polgári engedetlenség a külvilág olyan öntörvényű történése, amelynek során először a jog valamely előírását megszegik, majd ezt érzékelve a jog az előírt kényszerintézkedéssel válaszol. 

A polgári engedetlenség tehát az erkölcs nevében tett kihívás a joggal szemben. Konfliktus kinyilvánítása, amelynek során egy erkölcsi igény nevében szándékosan sértik a jogot.

………... Különösen visszás, ha polgári engedetlenség gyakorlását a közhatalom birtokosa minősítgeti.

Merthogy az, aki ellen egy szándékos jogsértésben tetőző erkölcsi lázadás irányul, eleve vesztes abban a morális dilemmában, amely polgári engedetlenséghez vezetett, hiszen nem ő, hanem e másik szállt síkra annak állított tűrhetetlenségével szemben.

Nos ennyi lenne a hozzáfűzni valóm a Pénteki igehirdetéshez!