Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Töki gondolatai

2019.07.14

Töki gondolatai.

Jó sajtónk van mostanában nekünk állatoknak. Igaz főleg a kutyáknak, de hát ez természetes ők többet hízelegnek az írástudóknak. Meg olvastam, hogy úgy alakult a szemük a sok évezredes hízelgés alatt, hogy az emberek megsajnálják őket.
Nekünk ez nem kell nekünk elég jó helyre születni! Nekem mondjuk ez nem sikerült egy szerencsétlen kis utcai csavargó voltam, de befogadtak. Azóta lehet mondani jó dolgom van bár az első emberem elment mielőtt valóban elfogadtam volna. Ennek a mostani kettőnek is ehhez több mint egy év kellett. Most már elfogadom, mondjuk az egyiket a másik csak úgy van kidobni nem lehet mert nagy, nagyon nagy.
Beteg voltam ment a hasam és fájt is, tehát bőgtem és állandóan az almot látogattam kellemetlen ez egy macskának. Persze hogy éjjel is nyávogtam a hasam akkor is fájt, még hánytam is. Kaptam embergyógyszert és meggyógyultam, hogy attól – e nem tudom, de jól vagyok. Állítólag nekünk kilenc életünk van, de nem lehet pazarolni. Vigyázok magamra!
Olvastam, hogy az állatmenhelyekre visszaviszik a már elhozott állatokat. Mekkora szemétség, inkább el se vitték volna. Írták, hogy a változó élethelyzet miatt, mert költöznek. Nem tudom vannak ismerőseim, akik elköltöztek messzire és vitték a két kutyát, mert azok hozzájuk tartoznak családtagok. Igen nehezebb volt velük, de megoldották. Igaz Titi barátom!
Szerencsére az enyéim nem költöznek, állítólag öregek, lehet, de nekem ez jó mert soha nem vagyok egyedül.
Jól van megyek szemlélődni vagy aludni.
Világ macskái egyesüljetek, de inkább ne, mit csinálunk annyi kis cicával. Tényleg van cicáknak CSOK?
Nem jók már a jelmondatok se.