Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Sámson II.rész

2019.04.12

Hollandia

A reggeli nap a villa ablakán át pont a szoba közepén lévő hatalmas ágyra sütött. A fény áttört a függönyön és felébresztette az alvó férfit. A kurva anyját morogta, megint nem húztam be a sötétítőt, akkor se kelek fel gondolta, és abban a pillanatban megcsörrent a telefonja. Ez nem lehet igaz gondolta

  • Tessék. - mordult a telefonba
  • Döglesz kicsi zsidó? - mások már agyon dolgozták magukat
  • Idióta csecsen tudod hány óra van a világ jobbik felén?
  • Pontosan tudom reggel 7 de nem érek rá, elindítottam egy futárt, szerintem délután már az irodádban lesz.
  • Rendben várni fogom! Egyébként hogy vagytok? Család gyerekek?
  • Minden rendben, de tényleg mennem kell, majd beszélünk
  • Ok

Smuél Cohen a valamikori Sámuel Kogan  már hét éve élt Amsterdam mellet egy kis holland faluban egy szép nagy villában a feleségével Ciljával vagy, ha még emlékszünk rá leánykori nevén Szvetával, és annak megözvegyült anyjával Olgával. Szveta már régen a reggelit csinálta, korán kelő volt ilyenkor indult futni

  • Ki volt az? -kiabált fel az emeletre
  • Murat futárt küldött állítólag délután itt lesz
  • Klassz, most elmegyek futni itt a reggelid majd jövök
  • Szia várlak.

Lassan megfürdött összekapta magát felöltözött, és lement a nappaliba

Már 40 éves volt még mindig vékony testalkatú elég nagy orrral, és göndör vörös hajjal. Oroszországban az ilyenekre mondták ennek se kell az igazolványba nézni a nemzetiségét. Ez a liberális Hollandiában fel sem merült, ő itt Korkin úr, izraeli állampolgár, akinek komoly vállalkozásai vannak. Az egyikben számitástechnikai kiegészítőket, a másikban, ahol gyémánt csiszoló gépeket gyártanak.

A ház alapján a cégek jól mehettek.

Közben Cilja visszajött a futásból, még mindig gyönyörű volt és szőke, pedig már túl volt egy szülésen a kis Benjámin már hároméves volt.

  • Szia kicsim akkor bemegyek megvárom az embert, aztán igyekszek haza
  • Jól van mi elleszünk, ha nem esik az eső kimegyünk a partra tudod Benji szeret homokozni.
  • Hát az elég nagy homokozó! -  nevetett Sámson

Az irodájába igyekezett a város szélén volt, egy kis ipari parkban. A Cohen Co egy földszintes épület volt, elég nagy szuterénnel és egy tetőn lévő irodával.

Az üzemben már folyt a munka, de most csak átsietett rajta.

Leült a kényelmes forgó foteljában és átnézte a levelezését. Nem volt semmi különleges, úgyhogy ő is inkább egy kicsit dolgozott.

A cég többek között biztonságtechnikával is foglalkozott, és nagyon jó referenciákkal rendelkeztek, több nagy cégnél működtek a rendszereik. Ezeket néhány más dologgal együtt az alagsorban gyártották.

Ez egy nem reklámozott tevékenység volt és rengeteg pénzt hozott. Az igazán jó rendszerekre mindig volt vevő, és nagyon sokba kerültek.

Úgy belefeledkezett a munkában, hogy észre sem vette az idő múlását! Itt volt az ideje, hogy körbe sétáljon ezt mindennap megtette. Munkatársai szerint jó főnök volt, a legtöbb emberrel tegeződött. Végül is nem volt sok alkalmazottja az üzemben körülbelül húszan dolgoztak.

 

 Az okosok nagyrésze ahogy nevezte őket otthon dolgozott, csak ritkán jártak be az irodába. Ők tervezték a rendszereket, amiket  gyártottak. Ez inkább előny volt, mint hátrány mert néhányuk igen furcsa szerzet volt. Velük gépen tartotta a kapcsolatot.

Egy óra múlva ismét irodájában volt. Még szinte le sem ült mikor a portáról telefonáltak

  • Keresik Korkin úr
  • Rendben várom az urat kísérjék föl
  • Igenis

Pár perc múlva megjelent egy fiatalembert az őr kíséretében

  • Elmehet köszönöm. -mondta az őrnek
  • Foglaljon helyet! -  mondta angolul és az íróasztal előtti székre mutatott
  • Köszönöm. - mondta a fiú oroszul
  • Á szóval honfitárs
  • Igen orosz vagyok
  • Nem baj mutassa mit hozott
  • A srác kis csomagot vett elő a táskájából és odaadta
  • Sámson kibontotta kis doboz volt benne, figyelmesen megnézte a jel sértetlen volt
  • Rendben akkor 1000 euro igaz?
  • Igen ahogy megbeszélték
  •  Kinyitotta a mögötte lévő szekrényt, és kivette belőle a pénz
  • Parancsoljon, adta át a pénzt!
  • Ki se bontja kérdezte a futár?
  • Igaza van fordult ismét a szekrény felé Sámson, mikor megfordult egy pisztoly volt a kezébe
  • Kinek dolgozol?
  • Hogy érti? - hát aki küldött annak meg volt beszélve nem értem mit akar?
  • Akkor elmondom a lehetőségeidet 
  • Első mindent elmondasz őszintén
  • Ha nem teszed kisérettel, visszaküldelek Omszkba és ott valószínűleg igen fájdalmas halálod lesz
  • Azt hiszem csak ez a kettő van
  • De gyorsan döntsön mert kevés az ideje
  • Rendben az FSZB. től küldtek magához a dobozzal
  • Hol van az eredeti futár
  • Nem tudom sose láttam, azt mondták elhozom a csomagot le kellett volna fényképezzem mikor kinyitja és megnézi
  • Mivel?
  • Itt egy kamera mutatott egy gombra a kabátján
  • És utána mit kellett volna tennie?
  • Semmit vissza repülni Moszkvába
  • És akkor, ha valami nem úgy sikerül mi volt a teendő?
  • Végső esetben, de csak akkor felhívni egy embert Hágában
  • Akkor hívja ez elég végső eset, a fickó zavartan tárcsázott
  • Jó reggelt Kuminski úr   Zorin vagyok
  • Igen itt vagyok az irodájában, nem, nem ment simán ide kéne jönnie
  • Hová?
  • Ide az irodájába! Azt mondja lehetetlen. -mondta a fickó Sámsonnak adja ide vette ki a kezéből a telefont
  • Kuminski kapja fel a dagadt seggét a kis hágai irodájából és parasztvágtába ügessen ide, ha nem lesz itt két óra múlva itt lesz a sajtó, hogy orosz kémet fogtam az irodába meg a fényképpel, amin átvette az ezer Eurót. Érted már? Úgyhogy indulj. -mondta Sámson és letette

Kuminski érkezéséig kávéztak Sámson még szendvicset is hozatott a fiúnak.

Közben Kuminski meg is érkezett az őr felkísérte, úgy nézett ki, mint egy dühös vadkan. Kövér ősz ember volt rövidre vágott tüske hajjal, ahogy belépett megvárta amig az őr elment és rögtön kiabálni kezdett

  • Mit képzelsz magadról te kis senki, hogy mersz velem igy beszélni, eltaposlak a bűnöző családoddal együtt. Azt hiszed nem tudjuk, hogy lopott nyersgyémántokkal üzletelsz.
  • Sámson egy ideig csak nézte az embert és hallgatott. Aztán megszólalt, ha igy folytatja kidobatom és ezt a felvételt is közzé teszem. Inkább fogja vissza magát több tiszteletet kérek! Annak idején a sógorom, ha valaki igy beszélt velünk kitörte az ujjait. Szeretnéd?
  • Az ember csak pislogott és lihegett
  • Milyen gyémántokról beszélsz?
  • Amit a futár hozott
  • Erről a dobozról? - vette elő a dobozt a szekrényből Sámson
  • Arról hát. -mondta már kicsit bizonytalanabbul Kuminski
  • Ezt hozta nem? nézett a futárra Sámson
  • Igen
  • Kivittem innen vagy kimentem a szobából?
  • Nem
  • Akkor nyissuk ki! Feltépte a dobozt mézeskalács volt benne. Kérnek anyám sütötte gyakran küld nekem mert szeretjük
  • Kuminski csak habogni tudott
  • Akkor folytatnám, ha még egyszer kiejti azt a szót, hogy családom akkor gondoljon a két gyerekére az egyik Moszkvában van ugye már egy unokája is van, a másik Szentpéterváron ott még nincs gyerek. Érti miről beszélek őrnagy úr ugye?

Engem se megijeszteni se megzsarolni nem tud egyszerűen nincs hatalma felettem, tőlem legfeljebb csak kérhet. Világos voltam? – mondta Sámson nyugodta még a hangját se emelte fel

  • Az őrnagy most már nem lihegett csak csodálkozva nézett. Ki maga valójában?
  • Tudnia kéne, izraeli állampolgár vagyok sikeres üzletember nagy családdal jó kapcsolatokkal. Az egyik bátyám Moszkvában parlamenti képviselő, a másik igen megbecsült üzletember Omszkban több nagy vállalkozása is van a városi tanács tagja, polgármester helyettes. Van egy csecsen sógorom ő Kadirov unokatestvére, mit szeretne még tudni? Javaslom most mondja azt bocsánat tévedtünk, és mindenki folytatja a saját munkáját
  • Inkább kezdjük másként mondta az őrnagy, felejtsük el, ami eddig történt Próbáljuk meg elölről
  • Próbáljuk meg
  • Nos akkor Korkin úr köszönjük, hogy fogadott minket, és elnézést a zavarásért
  • Természetesen nekem is mindig öröm volt honfitársaimmal beszélgetni, de mivel kínálhatom Önöket?
  • Talán egy tea jólesne, mondta az őrnagy

Sámson szólt s hamarosan megjöttek a tea. Az őrnagy kezdte

  • Akkor beszélgessünk. Talán tudja, hogy államunk egyik legnagyobb és legjelentősebb exportcikke a gyémánt
  • Nem talán biztos tudom, gyártok gépeket orosz megrendelésre is
  • Információink szerint az utóbbi időkben megjelentek a nem hivatalos piacokon orosz származású gyémántok
  • Talán tudja őrnagy, hogy a gyémánt piac egy nagyon zárt világ, a nem hivatalos piacokon, mert azért természetesen van ilyen az árak olyan alacsonyak hogy igazi jó minőségű gyémántot egyszerűen nem éri meg ott eladni. Kik az eladók?
  • Őszinte leszek mi azt hittűk Ön
  • Mire alapozták ezt a tévedésüket?
  • Mondjuk, hogy rossz felderítő munkának
  • Mondjuk. Most, hogy már remélem elhiszi, hogy nem foglalkozom ilyesmivel mit tehetek önökért?
  • Talán segíteni megtudni, hogy kik azok
  • Ebben talán segíthetek, kicsit utána kérdezősködőm, aztán ha van valami értesítem
  • Előre is köszönöm Korkin úr
  • Nincs mit, tudja őrnagy most én segítek, aztán egyszer talán maga igy megy ez a világban
  • Pontosan. Nos akkor köszönjük Korkin úr megyünk is
  • Örültem a találkozásnak
  •  

Mikor elmentek Sámson leült s gondolkodott, vajon igazat mondott Kuminski? Tényleg csak ennyit tud? Soha ne becsülj alá semmilyen ellenfelet gondolta.

Odament a szekrényhez és egy kar elmozdításával elővette a Murat által küldött dobozt. Egyszerű trükk volt Murat mindig ugyanolyan dobozokat használt, tehát mindig volt egy süteményes doboz a szekrénybe. A küldemény amikor a szekrénybe tette azonnal eltűnt csak a süteményes maradt ott.

Biztonság és bizalmatlanság ez volt a jelszavuk.  A futárnak csecsenűl kellett volna üdvözölnie, ez is alap volt. És ezt csak ő és Murat tudta.

A család már valóban nagyon erős volt ahogy akkoriban mondták. Mojse az omszki polgármester helyettes, több vállalkozás köztük a már mindenhol jelenlévő Szever Biztonság tulajdonosa, már három gyermek apja volt. Láthatóan semmilyen kapcsolata nem volt az alvilággal.

 A vendéglátóipart Murat uralta Omszkban és még néhány másik városban is a környéken. Ő volt kapcsolatban volt néhány alvilági csoport vezetőjével, bár ezt senki nem merte volna tanúsítani.

Aleksz Moszkvában volt parlamenti képviselő, ahogy mondta.

Ljonya a bankügyeket intézte.

Ez a mai ügy idegesítette. Mert igen adott el gyémántokat, de soha nem az úgynevezett fekete piacon. Ezeket Izraelben csiszolták tökéletesek voltak, csak a nyersgyémánt az alapanyag érkezett feketén, de ezt nem sokan tudták.

Ezeket a távol keleten az araboknál adták el jó áron hiszen tökéletesek voltak, nem hamisítványok csak a hozzájuk adott tanúsítvány nem volt eredeti. Erre viszont csak akkor derült volna fény, ha a vevő eladta volna az ékszert, de még akkor is nagyon nehezen.

Az üzlet nagyon ki volt találva érthető hiszen Sámson sokat dolgozott rajta. Már két éve működik, mint a svájci óra.

Mostanáig gondolta dühösen, meg kell tudni ki piszkált a szerkezetbe. Megint a szekrénybe nyúlt elővett egy doboz telefont az egyikbe belerakott egy akkut és a számát elküldte sms-be Muratnak.

Ilyenkor Murat is vett egy telefont, amin felhívta aztán eldobta, kényes témáknál ez volt a gyakorlatuk. Már délután volt mikor telefonált

  • Mi van Sámson? Mi a baj?
  • Röviden elmondta mi történt
  • A kurva anyját és hol a futár srác?
  • Nem tudom talán a kopóknál, nézz utána
  • Meglesz
  • Kérdezősködj kicsit kik árulhatnak, és honnan van az áru, mert nem mi vagyunk az biztos
  • Természetesen nem ijedtél meg ugye?
  • Az már elmúlt Tesó ők ijedtek meg
  • Úgy is kell, majd jelentkezem szia megyek aludni mert itt már késő van
  • Jó éjt sűrű nap volt reggel ne telefonálj
  • Rendben. -nevetett Murat

Lement az üzembe beszélt az üzemvezetővel, majd átment a kereskedőkhöz megnézte kinek adtak el gépeket a közelmúltba. Egy lett cég megragadta a figyelmét két gépet is vettek egy fél éve. Vajon mit csinálnak vele? Persze lehet teljesen normális dolog is ékszerészek javítanak csiszolnak például borostyánt, féldrágakövet. Egyébként meg pont leszarom gondolta foglalkozzanak vele a kopók arra vannak.

Mindegy igy vagy úgy meg fogom tudni. Úgy döntött lemegy az alagsorba körülnézni egy kicsit.  Ez még neki sem volt egyszerű művelet. A lejáratot több biztonsági rendszer védte még irisz kontroll is volt. Az alagsor leginkább egy biológiai laboratóriumra hasonlított, zárt szobákban fehér köpenyes nők és férfiak dolgoztak itt hogy mit csináltak azt rajtuk kívül talán húsz ember tudta a világon. Hogy nem biztonságtechnikai berendezéseket az biztos, bár volt közük hozzá.

Az egész Sámson fejlesztése volt itt dolgozott tovább az ötletein, amiket még Izraelben elkezdett fejleszteni, egy részüket befejezte azokat már csak gyártani kellett. És itt nem lehetett tömeggyártásról beszélni.

Mégis mik készültek itt? Miben volt Izrael erős? A miniatürizálásban a lehető legkevesebb anyagból a legnagyobb értéket létrehozni. Ilyen volt egy látszólag teljesen átlagos telefon, ami amellett, hogy telefonálni is lehetett rajta 500 méteres távolságból képes volt egy másik telefont lehallgatni.

Vagy Sámson kedvence a drágakövekkel kirakott telefon, amely akkor is adott le jelet, ha kivették belőle az akkumulátort. És még sok hasonló kütyű ahogy ők is nevezték a dolgaikat.

Az egyik szoba előtt jelzett a szobából a zsilipkapun keresztül egy fiatal nő jött ki

  • Szia Sámson mondta oroszul az itt dolgozók nagyrésze orosz volt
  • Szia Tánya, hogy állsz az ajándékkal?
  • Tulajdonképpen a szerkezet kész csak fel kell tölteni és viheted
  • Rendben majd szólok mikorra kell.
  • Rendben

Felment az alagsorból és hazament. Ciljának elmondta az eseményeket.

  • Holnap átmegyünk Antwerpenbe a holmival. Anyukád majd vigyázz a kicsire jó lesz igy?
  • Rendben megbeszélem vele.

Antwerpen nem volt messze hamar odaértek. Egy kis öreg ház előtt álltak meg a város egyik külső kerületében. Kiszálltak. Sámson csöngetett nagydarab pajeszos zsidó nyitott ajtót

  • Á Smul már vártalak titeket.
  • Szia Mojse ő Cilja
  • Jól van gyertek be szólók Apámnak

A ház belül se volt nagyobb és mindenhol tele volt könyvekkel.

  •  Mojse apja híres rabbi nagyon nagy tudású ember-mondta Sámson Ciljának mire befejezte a rabbi bejött a szobába, fia kísérte oda egy nagy fotelhoz
  • Smul régen nem láttalak. -mondta az öreg oroszul
  • Hadd üdvözöljelek rabbi. -mondta Sámson és megcsókolta az öregember kezét
  • Ki a szép lány ő a feleséged?
  • Igen már az?
  • Gyere közelebb gyermekem. -mondta Szvetának nézz rám légyszíves. Percekig nézték egymást. Aztán a rabbi megszólalt a feleséged tiszta ember és jó anya., az Örökkévaló áldása van rajta.
  • Köszönöm rabbi. -mondta Sámson 
  • Örültem fiam, hogy még láttalak

Én örültem rabbi és az Örökkévaló adjon neked jó egészséget. -mondta Sámson és ismét meg csókolta az öregember kezét.

Kimentek a házból.

  •  Ez félelmetes volt! A rabbi mintha belelátott volna a fejembe, úgy éreztem olvas a gondolataimban - mondta Szveta
  • Azt hiszem azt is tette, de emlékszel mit mondott
  •  
  • Na látod
  • És ez téged megnyugtat szükséged volt erre?
  • Tudod, hogy nem vagyok túl vallásos nagyon ritkán járok templomban, de mióta itt vagyok minden komolyabb döntés előtt eljövök és megkérdezem a rabbit.

 

A szállodánál letették a kocsit és gyalog indultak a városba. Az úgynevezett gyémánt negyedbe mentek. Nevével ellentétbe a hely minden volt csak nem csillogó, szürke házak kis jelentéktelen boltok. Talán csak az utcán járkáló sok haszid zsidó utalt arra hol járnak, bár most már sok indiaival is találkozhattunk az utcákon, no meg rengeteg kamerával.

Sámsonék bement az egyik kis boltba

  • Smul Isten hozott, de régen láttunk.
  • Kit üdvözölhetünk a gyönyörű hölgyben? -kérdezte  a tulajdonos jidissül nagydarab ember volt hagyományos ruhában
  • Én is örülök neked Chajim,ő a feleségem Cilja
  • Mazeltov Smuél Mazel tov 
  • Köszönöm barátom, de van egy kis időd beszélgetni?
  • Neked mindig Zohár kiabált be valahová, egy fiatalember jelent meg. Vigyázz a boltra. -mondta neki

Egy néhány lépésre lévő kis kávéházba mentek.

  • Miben segíthetek? -kérdezte a férfi
  • Sámson oroszul röviden elmondta neki miről van szó
  • Értem, de mi a kérdésed? -kérdezte most már oroszul
  • Hát, hogy jelentek -e meg nem túl jó kövek a piacon?
  • Ugyan Smul látszik nem vagy benne az üzletbe igazán, tele van vele a piac. Itt vannak az indiaiak, ők is csiszolnak és meg kell mondjam elég jól. Meg van zavarva a piac rendesen. Persze az igazi szép kövek jó papírokkal tőlünk származnak, és a nagy házak értékesítik őket.
  • És a többit hol értékesítik?
  • Hon Kong, Mumbay , Arab Emírségek ,ott a nagyság számít többet nem a szép pontos csiszolás ,és nem érzékenyek annyira a papírokra, de ezt Te is tudod barátom nem? – mondta mosolyogva a férfi
  • Tudok sok mindent, de még többre kíváncsi vagyok. -nevetett Sámson is 
  • Én nem tudok többet segíteni
  • Ennyit is köszönok Chajim
  • Minden jót Smul

Nem nagyon jutott előre, amit hallott azt eddig is tudta. Tulajdonképpen nem is nagyon érdekelte az egész nem az ő piacán dolgoztak, vagyis talán ott is de eddig nem okoztak észrevehető vesztességeket.

Elköszöntek az embertől és beljebb sétáltak a negyedben, itt volt néhány csiszoló műhely. Az egyikbe bementek az ajtóra szerelt csöngő csöngetett, Sámson mosolygott magában hiába a hagyományok, legalább két kamera figyelte a bejáratot.

Jó napot Cohen úr üdvözlöm kisasszony, Cohen úr rég nem láttuk. - üdvözölte őket kifogástalan angolsággal egy középkorú úr.

Szevasz Szergej beszélhetsz oroszul ő a feleségem Szveta

Szevasz Sámson mit nem mondasz gratulálok, ne haragudj, de nem tudhattam ki a hölgy hoztatok valamit?

Természetesen.

Akkor talán menjünk beljebb.

Egy masszív vasajtó mögött volt a műhely két gépnél most is dolgoztak Szergej a harmadikhoz ment, leült az asztal mellé és várakozóan nézett Sámsonra. Bocsánat mondta Sámson és elővett a zsebéből egy kis zacskót kiöntötte a munkaasztalra.

Szergej figyelmesen megnézte és osztályozta a köveket, hát nem valami fényes azt tudod ugye?

Most már igen

Azért nincs baj csinálunk sok szép kis követ jó lesz a telefonokhoz, van itt egy szép darab, hogy szeretnéd? Két egykarátos vagy egy kicsit több mint kettő?

Egy nagy jobb lenne

Rendben olyan két hét múlva jöhetsz érte. Amit a múltkor hoztál kész van mindjárt hozom. Kinyitott egy széfet és ő is egy kis zacskót vett ki kiöntötte csak úgy szikráztak a csiszolt kövek ezek már igazi briliánsok voltak, nézd meg ezt Sámson mondtam különleges lesz majdnem négy karát igaz kicsit sárgás, de gyönyörű, és itt a másolat is ahogy kérted szép nem könnyű megállapítani, hogy nem eredeti.

Gyönyörűek, mint mindig mennyivel tartozom?

Harmincezer lett a vége

Rendben Sámson Ciljára nézett az a táskájából nagy köteg bankjegyet vett elő és leszámolta az összeget euróban. Errefelé a készpénz járta.

Köszönöm mondta Szergej és eltette a pénzt, akkor olyan két hét múlva

Rendben vigyázz magadra

Ti is kísérte őket mosolyogva a kijárathoz a férfi.

Azt hiszem mindent elintéztünk nézett Ciljára Sámson, megérdemlünk egy jó ebédet. Nincs ellenemre nevetett Cilja. Indonéz étteremben mentek mert az mindketten szerették.

Kinek is dolgozott Sámson?

 Talán úgy egyszerűbb lenne, hogy kinek nem. Hivatalosan senkinek, nem volt főnöke, nem jelentett senkinek. Megbízásokat fogadott el, amiket végrehajtott. Dolgozott nem ritkán saját elhatározásából is. Mindennek ellenére elsősorban választott hazájának Izraelnek tehát a Moszadnak dolgozott. De ezt teljes fedésben tette tíznél biztos kevesebb ember tudott róla.

Dolgozott az FSZB. -nek? Néha igen, saját fejlesztésű felszereléseit adta el nekik. Nagyon gazdag araboknak gyémántokat adott el azon a területen jó nevű ékszerkereskedőnek tartották.

Messze volt már mikor . Mojséval és Murattal megszervezték Oroszországban a családi vállalkozásokat úgy ahogy ő javasolta. Minden jól olajozottan ment és azóta is úgy működik, most már erősek és tiszták, senki nem tud beléjük kötni pedig sokan próbálkoznak.

Sámsonnak egyetlen üzleti kapcsolata van a családdal ez a néhány nyersgyémánt, amiket Murat küldözget. Ezeket feldolgoztatják és ő vagy eladja vagy más célokra használja, de Muratékat mindenképpen szép nyereséggel kifizeti.

Ez részéről inkább segítség a családnak, mint üzlet.

Mikor Izraelből idejött, rögtön látta, hogy Mojse elképzelése, hogy komolyan belépjenek a gyémántpiacra esélytelen.  Meg alapította ezt a kis gépgyártó üzemet igy a piac része lett, ismerte a csiszolókat eladókat, és részben a vásárlókat is.

Még sétáltak egy kicsit majd megebédeltek. Hazafelé úton Sámson kapott egy üzenetet. Felhívott valakit majd rövid arab nyelvű beszélgetés után letette a telefont.

Felhívta az irodáját Tányát kereste

Szevasz el tudod készíteni reggelre a dobozt?

Természetesen

Akkor reggel bemegyek viszem a kavicsot hozzá.

Cilja kérdően nézett rá.

Holnap azt hiszem be kell mennem a városba, lesz egy kis dolgom. -mondta Sámson  

Elkísérjelek?

Azt hiszem most nem szükséges, csak átadok valamit. Igaz elég rossz környékre, de majd felveszem a találmányomat.

Találmányodat? – nézett rá kérdően Cilja

Még senki nem látta otthon megmutatom, Te leszel az első

Klassz kíváncsi vagyok

Meglátod meg fogsz lepődni.

Mikor hazaértek Cilja nem hagyta békén ezért lementek az alagsorba ahová egy edzőtermet rendeztekbe főleg Cijának de Sámson is használta. Sámson az egyik szekrényből egy mellény szerű valamit vett elő aminek hosszú ujja volt , és szürke kesztyű is tartozott hozzá

Mi ez valami új kevlár? Ezzel akartál lenyűgözni?

Várjál már. -mondta Sámson mosolyogva és felvette egy nagy széles bőr övhöz kellet csatlakoztatni a mellényt, mikor kész volt megkérdezte jöhet a bemutató?

Jöhet mondta Cilja szkeptikusan

Sámson odalépett egy húsz kilós kézi súlyzóhoz majd az erőlködés legkisebb jele nélkül felemelte és kitartotta maga elé.

Cilja csodálkozó szemekkel nézte, pontosan tudta, hogy ezt Sámson nem tudja megcsinálni. Hogy csinálod?

Ez a találmányom és ez a prototípus, emlékszel az amerikai hadsereg használ olyan szerkezeteket, amiket, ha a katonák magukra csatolnak nagy súlyokat képesek felemelni.

Igen láttam olyanokat igaz csak filmen.

Nálunk a műhelyben voltak valóságban is, ez adta az ötletet. Már vagy öt éve dolgozok rajta lényegében az ötlet hasonló csak a mellényben lévő acélszálak szinte pókháló vékonyságúak, de a szerepük és hatásuk hasonló ez emberi erő megsokszorozása. De tud még valamit figyelj megmutatom csak állj a hátam mögé.

Mikor Cilja a háta mögé ált bekapcsolt valamit az övén és a kezét előre tartotta, majd azt mondta most és a jobb kezében villant valami.

Sokkoló mondta Sámson elég erős és még nem tudom szabályozni. De ha ezt magamra veszem biztonságban vagyok akárkitől, mellékesen kézifegyverrel nem lehet átlőni és kés ellen is véd.

Nem semmi csak gratulálni tudok

Még nincs teljesen kész, nem rég kaptam meg ideje, hogy kipróbáljam mennyire hordható, mennyire zavaró meg ilyesmi.

Rendben majd meglátod, minden esetre lenyűgöző ahogy mondtad.

Reggel bement az irodába.  A nagy sárga követ átadta Tányának, amit az félóra múlva elegánsan bedobozolva műanyagba csomagolva hozott vissza.

Azt hiszem nem kell mondanom, hogy ne nyissák ki a cél előtt.

Ez természetes köszönöm

Szívesen mondta furcsám mosolyogva Tánya

Amsterdam egyik külvárosában ment. Egy kis apartman házhoz ment, aminek volt parkolója az alagsorban. Itt is volt egy kis lakása. Régen járt itt először is kiszellőztetett, majd leült a szobában lévő smink asztal elé egy műanyag maszkot vett fel, a tükörből egy kicsit pufók szakállas alak nézett vissza rá. Felvette a mellényt majd erre egy munkaruha szerű overált.

Az utcára már egy szakállas kistermetű arab lépett ki fején az arabok által kedvelt fehér sapkával. Gyalog ment a belváros felé olyan húsz perc séta után érte el a kis arab kávézót.

  • Szalem Alejkum lépett be az üzletbe és köszönt arabul kis akcentussal
  • Alejkum szalem Mirza. -válaszolt a tulajdonos. Hogy van rég járt nálunk?
  • Minden rendben és nálad Rafikjan család gyerekek?
  • Allahnak hála minden rendben
  • Rafikjan ajándékom lenne a sejknek olyan három egységnyi.
  • Értem hozok egy kávét. -mondta a kicsit kövérkés szir
  • Mikor visszajött letette a kávét és csak annyit mondott. – Minden rendben parancsoljon nem lesz akadálya a szokásos úton mielőbb eljuttattjuk.
  • Nagyszerű, azt ugye mondanom sem kell, hogy ne nyissák ki a dobozt
  • Mirzajan miről beszél, ez természetes
  • Akkor ezt megbeszéltük jó a kávé, mint mindig. Majd benézek
  • Mindig szívesen várjuk

Kiment körülnézett az egész nem tartott tíz percig. A címzett Zafir ibn Ahmed sejk nagy hal volt az Izraeli hírszerzés célpontjai között. Több harcoló iszlám csoportot pénzelt a közel keleten.

 Sámson, mint Mirza Maszudov csecsen harcos már találkozott is vele akkor is néhány nagyobb követ adott át, mint Kadirov elnök titkos támogatását az igazhitűek küzdelméhez. Ha ellenőrizték volna mindent rendben találtak volna Mirza Maszudov valóban Kadirov unokatestvére volt, aki évek óta eltűnt a világban.

A sejk most állítólag a Gázai övezetben élt, de gyakorlatilag senki nem tudta hol van. Sámson tudta a kövek a gyengéi nagyon szerette őket, és egy háromkarátosnak biztos nem tud ellenállni. Kíváncsi lesz rá és látni akarja.

Visszament a lakásba és levette az álcáját. A mellényben meleg volt, pedig ma kifejezetten hűvös idő volt. Egy arab országban hosszú távon ez problémát okozhat gondolta.

Két hét múlva Lévi Goldman egy nagyon furcsa videót kapott az egyik gázai megfigyelő csoporttól.

Már hónapok óta figyeltek egy házat. Hezbollah központ volt és feltételezték, hogy a sejk ott tartózkodik. Egy szemben lévő épületről folyamatosan rögzítették   a ház nappaliját a speciális mikrofon a hangokat is felvette.

A szépen berendezett szobában egy idős ember ült néhány fiatalabb társaságában az arcfelismerő szerint a sejk volt az. A többiek kisebb Hezbollah csoportok vezetői voltak. A ház földszintjén egy óvoda volt, igy a közvetlen támadás gondolatát elvetették.

A most kapott video viszont érdekes volt. Egy eddig ismeretlen ember jött be a szobába azt mondta, hogy Maszudovtól hozott csomagot a sejknek

  • Ó, igen már értesítettek, hogy küld nekem valamit, elhoztad?
  • Igen tiszteletre méltó sejk
  • Kibontottad?
  • Ugyan, hogy is mertem volna
  • Add ide
  • Parancsolj adta át a dobozt a küldönc
  • Hamid vizsgáld meg, adta át a sejk az egyik emberének, aki kivitte a dobozt a szobából

Néhány perc múlva visszajött

  • Rendben van nem tartalmaz robbanó anyagot
  • Akkor nézzük mit küldtek csecsen barátaink.

A sejk egy késsel kibontotta a műanyagot majd kedvtelve nézegette a szép dobozt és kinyitotta a láthatatlanul kiáramló gáz betöltötte a szobát a benne lévőknek furcsán jó hangulata támadt, a sejk is mint egy gyerek nevetgélt. Közben kivette a dobozból és vidáman nézegette a gyönyörű sárga gyémántot, körbe adta, hogy nézze meg mindenki.

  • Nézzétek igy érkezik a támogatás szent háborúnkhoz a világ másik felén élő testvéreinktől.

Ami a videon később látszott az zavaros volt a sejk láthatóan elájult, majd a többiek is. A későbbi felvételek értékelhetetlenek voltak annyi ember jött ment a szobában. Igy nem volt feltűnő az a  nő sem, aki a zűrzavart kihasználva a fátyol alatt védőfelszerelést viselve kicserélte a követ.

A hírek szerint a sejk és minden ember a szobában, aki hozzáért a gyémánthoz meghalt.

A gázai vizsgálatok nem mutattak ki semmit, azon kívül, hogy a kő hamis volt.

Goldman Tel Avivban elemezve az eseményeket, mosolygott. Smul ez megint mesteri volt gondolta.

 

Pillangó hatás

A pillangó-effektus elmélet szerint, ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát Pekingben, az akár tornádót is gerjeszthet Amerikában. A sejk halála is elég sok eseményt indított el.

Az irániak vizsgálatot követeltek és elküldték Hasszani parancsnokot a titkosszolgálat helyettes vezetőjét Gázába, hogy személyesen felügyelje a nyomozás eseményeit.

Arash Hasszani parancsnok gyakorlott jó szakember volt. Már az első hírek után merényletet feltételezett. Mégpedig jól előkészített mesterien kivitelezett merényletet.

Meghallgatta a túlélők beszámolóit és megnézte a saját felvételeiket, mert nekik is volt kamerájuk a szobában. Gázában több Irán által támogatott Hezbollah csoport tevékenykedett a sejké csak egy volt ezek közül.

Egy túlélő volt, az ő elmondása szerint a sejk ajándékot kapott a csecsenektől, már több alkalommal kapott ilyet általában gyémántokat. Amennyire ő tudta a sejk ezeket eladta és a pénzt a Hezbollah támogatására fordította, de ő sose foglalkozott pénzügyekkel, ezt csak hallotta.

Azt, aki a csomagot hozta senki nem ismerte, átadta a csomagot és elment.

Hasszán nem nagyon becsülte ezeket a csoportokat, akik valójában kevés hasznot hajtottak, de nagyon sokba kerültek Iránnak. És még gyémántokat fogadnak el, gondolta magában.

Másnap egy másik csapat vezetőjét látogatta meg. A vezető egy szép házban lakott elég messze a zsúfolt, és veszélyes belvárostól majdnem a tengerparton a Whash városrészben. A helyi szokások szerint magas falakkal körülvett épületet kívülről kamerák belülről fegyveresek őrizték. Az udvaron volt egy kis szökőkút és néhány dézsában nevelkedő pálma ide ültette le vendégét a házigazda Hamid ben Nusra. Ő kezdte a beszélgetést

  •  Haszani Parancsnok foglalj helyet nagy megtiszteltetés nekem, és családomnak, hogy a házamban fogadhatlak
  • Ne túlozzál Hamid enyém a megtiszteltetés, hogy nálad lehetek, hiszen mi nem most találkozunk először. Mindenekelőtt, hogy van a családod feleséged? Gyerekek?
  • Allahnak hála jól vannak remélem a tiéid is ugyanúgy
  • Allahnak köszönve igen

Előttünk egy kis asztalon gyümölcsök voltak, és egy hűtővödörben üdítő italok

  • Teát vagy kávét kérsz Parancsnok?
  • Teát, ha lehet

Hamid tapsolt és a bejövő fiútól teákat kért

  • De most térjünk rá az eseményekre, ha nincs ellenedre. - mondta Hasszán
  • Már, hogy is lenne parancsolj velem
  • Nos mit tudsz a dologról?
  • Nem akarom az időt húzni, Te is tudod, hogy mi bár együtt dolgozunk és a célunk közös, de nem mindig ugyanazon az úton járunk. A sejk nagy ember volt Allah adjon neki méltó helyet a Paradicsomban de voltak gyengéi, mint minden embernek, az övé a pénz volt.
  • Ezzel azt akarod mondani, hogy megvásárolható volt?
  • Ugyan dehogy csak szerette az ajándékokat a szép gyémántok voltak a gyengéi.
  • És ki adott volna neki ilyeneket?
  •  Hasszani parancsnoknem gyerekek vagyunk, ne becsülj le ennyire, nem igaz, hogy nem hallottál a csecsenek ajándékairól?
  • Valamit hallottam, hogy egy két éve egy nagyobb gyémántot kapott a sejk, hogy annak az értékéből vásároljon fegyvereket, vagy valami ilyesmi.
  • És eladta?
  • Hogy érted ezt?
  • Van biztos információd arról, hogy eladta, vagy hallott róla valaki, hogy a sejk csoportja fegyvereket vásárol?
  • Ezeket nektek kéne tudni
  • Talán de mi nem tudjuk, ahogy mondtam elvben együtt harcolunk, a találkozókon egymás mellett ülünk, de utána mindenki a saját csapatáért felel.
  • Neked hány embered van?
  • Olyan hatvan?
  • A sejknek?
  • Neki talán negyven ötven, de a kisebb csapatokat is a sejk irányította.
  • Rendben. Ahogy én tudom itt az övezetben 350 harcosunk van.
  • Bocsáts meg de szerintem a fele sincs.
  • Ennek majd utánanézek, most térjünk vissza a merénylethez. ahogy én tudom ajándék érkezett, és sokan meghaltak tőle állítólag azok, akik hozzáértek a kőhöz, de voltak olyanok is akik a temetés előtt csak a testekhez értek hozzá és betegek lettek. Ebből én arra következtetek, hogy a kő vagy a doboz méreggel volt preparálva.
  • Ezt beszélik én is ilyeneket hallottam. Azt mondják vannak róla felvételek is.
  • Ki küldte a követ? Arról nem beszélnek?
  • A csecsenek csak ennyit tudok
  • Sose szerettem őket
  • Igen igaza van Haszani parancsnok furcsák talán túl vadak és még azt sem lehet igazán tudni, hogy Ali követői vagy sem.
  • Köszönöm a vendéglátást Hamid Allah óvjon Téged és családodat, de most mennem kell.
  • Remélem segítettem a munkádban, megtiszteltél a jelenléteddel, Allah óvjon és segítsen! - köszönt el Hamid

Arash Hasszani visszament Libanonba a Hezbollah főhadiszállására. Rossz hangulatban volt, a parancsnok irodájába ment. A parancsnokság egy villában volt, amit komoly erőkkel védtek a parancsnoki iroda a villa pincéjében arra az esetre, ha légitámadás érné az épületet. A parancsnok Sarif Murza ezredes volt, már több mint tíz éve volt Libanonban előkelő helyen szerepelt a Moszad megsemmisítendők listáján.

  • Szalem Alejkum ezredes
  • Alejkum Szalem Arash, hogy utaztál?
  • Bah jól, de feleslegesen. Az ottani csoportok hanyagok, óvatlanok, és el vannak kényelmesedve, rengetegbe kerülnek és félek még a számok sem igazak, amikről otthon beszélnek.
  • Ezredes szerinted hány harcosunk van az övezetben?
  • Talán kétszáz kis csoportokban
  • Ez az és otthon meg háromszázötvenről meg négyszázról beszélnek.
  • Igen mert gyakran minket is oda számolnak. Folyamatosan ezt jelentem nektek én is az övezet pénznyelő automata
  • Igazad lehet. És ehhez tegyük hozzá, hogy a sejk Allah kegyelmezzen neki szerette a gyémántokat, lehet, sőt szinte biztos, hogy ebbe halt bele, a követ elhoztam elküldtem Teheránba a dobozával együtt majd megvizsgálják.
  • Gondolod merénylet volt?
  • Szinte biztos vagyok benne. Vannak nálad Csecsenek?
  • Egy kisebb csapat
  • Milyenek?
  • Kegyetlenek és vadak, de figyeljük őket nem nagyon vegyülnek idegenekkel.
  • Ide tudod hívni a vezetőt
  • Természetesen felvette a telefont Szóljatok Nurszannak hogy kéretem. -mondta

Néhány perc múlva nagy darab szakállas ember lépett be

  • Szalem Alejkum ezredes. - mondta és kérdőn nézett Hasszani felé
  • Alejkum Szalem Nurszanjan az úr Arash Haszani parancsnok Teheránból
  • Szalem Alejkum neked is testvérem. -mondta meghajolva Nurszan Miben lehetek a segítségetekre?
  • Talán hallottál a sejk haláláról az övezetben? - kérdezte Hasszán
  • Ó, igen beszélnek róla, néhány harcosotok is meghalt Allah adjon nekik örök nyugalmat
  • Azt beszélik a csecsenektől kapott ajándékot a sejk. -mondta Haszani
  • Igen beszélnek ilyesmiről
  • És neked mi a véleményed Nurszanjan?
  • Megvan a véleményem. - mondta csecsen
  • Nurszanjan  Hasszani parancsnok  a barátunk nyomozást folytat az ügyben mond el légyszíves mire gondolsz? - mondta az ezredes nagyon udvariasan
  • Ezredes Te a barátom vagy már régen együtt harcolunk, tudod nem vagyok túl beszédes ember és az arab is nehéz nekem, úgy, hogy a barátod bocsátsa meg ha nem leszek túl választékos, vagy udvarias
  • Csak beszélj! – mondta Hasszáni
  • Biztos sokat tudsz barátom akkor azt is, hogy a harcunkat otthonról Csecsenföldről is támogatják, mert közös az ellenség Amerika és Izrael. A támogatás módja különböző tudom a sejk néhány éve már kapott ajándékot néhány szép követ tőlünk, hogy adja el és segítse harcunkat. Úgy hallottuk nem mindet adta el, a legszebbet megtartotta.Felénk ezt nem szeretik.
  • És úgy gondolod ezért bosszút állhattak?
  • Allah a mindenek feletti tudja csak az igazságot, szerintem a sejk nem volt szent ember, de már nem én ítélkezem felette.
  • Érdekes amit mondtál és sajnos lehet igazad is van köszönjük a segítséged Nurszan.-mondta Hasszáni
  • Allah legyen veletek állt fel a nagydarab ember
  • Félelmetes ember! -mondta Hasszáni mikor kiment, hány csecsen van nálad ezredes?
  • Talán ötven harcos
  • Át kéne őket helyezni az északi frontra, valahogy nem bízok bennük.
  • Ahogy gondolod parancsnok, elküldöm őket pedig szerintem jó harcosok
  • Azért van rájuk ott szükség
  • Természetesen, nem vitatkozni akarok.
  • Lehet, hogy igazat mondott a sejk ellopta a pénzüket és megbüntették, mindenük megvan hozzá, vagy az oroszoktól megkapják. Azért még kicsit otthon utánanézek. Holnap visszamegyek Teheránba
  • Az egész cirkusz ott Gázában nem ér semmit. Véleményem szerint hagyni kéne a Hamaszt egyedül cselekedni.
  • Jó gondolat, én támogatnám. Örültem, hogy meglátogattál Allah kisérjen utadon hazafelé. -mondta az ezredes kis meghajlással.

Néha az eseményeknek, mint a gyógyszereknek mellékhatásai vannak. Az izraeli határtól elküldték a csecsen harcosokat. Izrael örült mert nehéz ellenfelek és fanatikusok voltak. Az övezetben is gyengült a Hezbollah befolyás mert elzáródtak a pénzcsapok.

Arash Haszani makacs ember volt. A hazafelé vezető úton elemezte magában az eseményeket. Egyre inkább biztos volt a merénylet teóriájában.

A megérkezése utáni reggelen a várakozó kocsijához sietett. Kipihentnek nézett ki a jól szabott kasmír öltönyében. Pedig már megvolt a reggeli ötkilométeres futása és az erősítő edzése is. Negyvenöt éves volt, de nem volt rajta egy csepp fölösleges deka sem. Középmagas volt. Vékony körszakállas arcából szigorú szemekkel figyelte a világot, de a sofőrjét barátságosan köszöntötte.

  • Jó reggelt Rasid
  • Jó reggelt Uram jól utazott
  • Felejthető volt. -  mondta és a kikészített újság után nyúlt

A szokásos hírek voltak benne, amiknek vajmi kevés köze volt az ország valóságos történéseihez.

Arash Hasszáni nevében az Arash hőst jelentett a régi hagyományok szerint általában katonák kaptak ilyen nevet. A Hasszani család gazdag volt, és mindig voltak közöttük katonák. Apja Kaysar még a sah rendszerében hadügyminiszterhelyettesként dolgozott.  A sah bukása után nyugdíjazták, de nem érte bántódás. Arash is katonaiskolát végzett, innen került a változások után újonnan alakuló Forradalmi Gárdához. Itt hamar felismerték képességeit és átkerült a belső elhárításhoz.

Mára gyakorlatilag ő volt a belső elhárítás vezetője, egy főnöke volt, de az inkább vallási ügyekkel foglalkozott.

Irodájába érve rögtön a technikusokat kereste. Megvizsgálták a követ amelyikről kiderült, hogy hamis és egyáltalán nincs preparálva semmivel. Nem úgy a doboz melyben egy erős idegméreg nyomaira bukkantak. Sok ország gyártott ilyen anyagot, de ezt senki nem szívesen ismerte be.

Hasszanit csak megerősítették technikusai. A kérdés viszont továbbra is az volt kik csinálták? A csecsenekben valahogy kételkedett azok, ha bosszút akartak volna állni inkább elvágják a torkát, gondolta.

Gyanús volt a hamis kő is, úgy gondolta az eredetit valaki ellopta, igen, de honnan tudta milyet kell odatenni helyette?

Felhozatta a kamera felvételeket, és kockáról kockára végig nézte most észrevette a védőruhás nőt, hiszen pont valami ilyesmit keresett.

Lassan összeállt benne a terv, hogy mit kell tenniük: Meg kell tudni ki volt a nő? Ki volt a futár nem tűnhetett el nyomtalanul? Még a hamis kő is szépen volt csiszolva honnan származott?

Arash szerette az ilyen feladatokat kihívásnak tekintette őket. Az iráni elhárítás nagyon komoly szervezet volt, bár nem volt olyan híres, mint az FBI. A politikai helyzet miatt sok ellenségük volt elsősorban Amerika a régi barát, és természetesen Izrael.

Ez az egész gázai ügy nem is tartozott tulajdonképpen hozzá, hiszen nem az országban történt. A fontosságát a sejk személye adta, aki az iráni vallási vezetés tagja volt, igy halálát személyes ügyként kezelték.

Arasht már előre aggasztotta, hogy fogja előadni a főnökének a sejk vonzalmát a pénz, illetve a gyémántok iránt. Minden estre tennünk kell valamit gondolta és felvette a telefont. A hírszerzés vezető helyettesét hívta, a mostani rendszerben a helyettesek végezték az igazi munkát az első emberek főleg az ideológiával foglalkoztak.

  • Jó reggelt Khorsed mikor tudnál lejönni hozzám?
  • Úgy egy óra ott vagyok -
  • Várlak és előre is köszönöm
  • Rendben. - tette le a telefont a hívott

Khorsed Szultanov vezette gyakorlatilag a külföldi hírszerzést. Nagy szervezete volt, szinte minden országban voltak ügynökeik, kapcsolataik.

Ahogy ígérte egy óra múlva meg is érkezett, nem kellett sokáig mennie az irodája csak két emelettel volt feljebb. Arashal ellentétben nem volt egy katonás típus , inkább egy banktisztviselőre vagy könyvelőre hasonlított.

  • Üdvözöllek Khorsed kérlek foglalj helyet. Teát, kávét?
  • Köszönöm túl vagyok rajta
  • Gondolom tudod miért kerestelek?
  • Ó, igen a mi munkánkat végezted, és most arról akarsz beszélni
  • Most hagyjuk a versengést, te is nagyon jól tudod miért én mentem oda a sejk miatt, de Allahra mondom inkább mentél volna Te
  • Ennyire rossz a helyzet?
  • Arash röviden elmondta az eseményeket, meg a következtetéseit
  • Valóban kényelmetlen a főnökség nem lesz boldog, sejk, aki lopja a pénzt, nem túl jó történet
  • Konkrétan mit szeretnél?
  • Előszőr is lefoglalni vagy visszaszerezni a sejk vagyonát, még lehetnek ott értékek.
  • Aztán meg kell találni a filmen szereplő nőt, és a futárt nem tűnhettek csak úgy el.
  • Igazad van. Küldök oda néhány megbízható embert
  • Kérlek, hogy majd oszd meg velem az információkat
  • Természetesen, szerinted kik csinálhatták?
  • Még nem tudom, talán csecsenek de nem hiszem, nem az ő stílusuk.
  • Moszad?
  • Nekik a lehetőségeik meglennének, de ők is inkább egy rakétát lőnének oda
  • Igaz de amennyire tudom a sejk valami óvoda felett lakott
  • Lehetséges ezt is meg kell vizsgálni, meg azt, hogy honnan van a kő? Ha tényleg a csecsenek küldték kitől vették? Rengeteg a kérdés barátom és tőlem mielőbbi választ várnak.
  • Értem segítek neked beindítom az embereimet
  • Köszönöm tudtam, hogy számíthatok rád
  • Ahogy én is gondolom! - állt fel a székből Khorsed

A gépezet beindult igen szigorú emberek jelentek meg Gázában az eddig a sejk által vezetett Hezbollah csoportoknál. Némi hatékony rábeszélés után, a sejk családja úgy döntött átadják a sejk vagyonát. Valóban volt néhány szép gyémánt és elég nagy mennyiségű készpénz, ami láthatóan nem lett fegyverekre fordítva. Ezeket a Forradalmi gárda lefoglalta. Világossá vált számukra, hogy a sejk nem élt valami szent életet a házban túl sok volt a fiatal szolgáló lány, akik a háziak szerint nagyon gyakran változtak, ezért senki nem tudta ki lehetett a fiatal nő, aki valószínűleg kicserélte a követ.

Gázában semmi nem történhet úgy, hogy az izraeliek ne tudnának róla. A Moszadhoz is hamar eljutott a híre, hogy mit, vagy kit keresnek az irániak. A probléma csak az volt, hogy még Goldman sem tudta, hogy kikkel dolgozott Sámson.

Minden csak addig titok amig egy ember tudja és az irániak alaposak voltak, miután Gázában bár a vagyont megtalálták, de végül is kudarcot vallottak Khorsed parancsnok tovább lépett.

Elkezdtek foglalkozni a kövekkel az emberek azt hiszik ezek lenyomozhatatlanok, de nem a nagyobbakban jelek vannak, amelyek a származásra és a csiszolóra utalnak.

Meglepetésükre a sejktől lefoglalt valódi gyémántban voltak jelek, de hamisak. Ezen felbuzdulva elkezdtek, ilyen speciális kövek után kérdezősködni, olyan városokban, ahol gyémántkereskedelem folyt.

Egy ilyen zárt világban olyanok voltak mintha táblát hordtak volna a nyakukban. Egy hét múlva már Sámson is hírt kapott róluk.

Felvette Goldmannal a kapcsolatot és megbeszélték, hogy a tétlen várakozás helyett, mert azt tudták hogy aki nagyon elszántan keres valamit nyomra akad előbb vagy utóbb, akcióba kezdenek. Otthon Szvetával is átbeszélték az ügyet és hasonló eredményre jutottak bujkálni nem állt szándékukba tehát tenni kellett valamit.

Az irániak erre a feladatra természetesen nem saját embereiket, hanem helyieket használtak. Érdekes vevők jelentek meg a piacon, akik nagyon speciális árut kerestek. Több helyen otthagyták az elérhetőségeiket, azzal, hogy komolyszándékkal érdeklődnének, ha esetleg felmerülnének ilyen ajánlatok.

Sámson egy eldobható mobil telefonról jelentkezett a megadott amsterdami telefonszámon.

  • Halló Mr. Degren? – kérdezte angolul, de orosz akcentussal Sámson
  • Igen kivel beszélek?
  • Az nem fontos lehet tudok magának segíteni
  • És miben?
  • Nézze, ha most játssza a hülyét én leteszem
  • Jól van akkor beszéljünk, miről lenne szó
  • Arról, amit keresnek és ugye nem gondolja, hogy telefonon fogom megbeszélni
  • Akkor mi legyen
  • Találkozzunk a Red Lihgt Secretts kávézóban este hétkor
  • Az ott van, ahol a lányok? kérdezte csodálkozva a hívott
  • Az ott van. -válaszolt nevetve Sámson
  • Jó rendben ott leszünk
  • Leszünk? Ha nem egyedül jön nincs beszélgetés
  • Rendben ott leszek
  • Rendben akkor viszlát.

A kis kávézó tényleg ott volt a közismert negyedben, ahol a lányok az ablakban ülnek. Este hátkor még gyér volt a forgalom az utcán, a kávézóban nem volt senki. Először Sámson érkezett fekete parókában farmerben és bőrdzsekiben az egyik asztalhoz ült, Szveta olyan tíz perc múlva ült le a bárpulthoz abszolút odaillő ruhában rövid szoknyában és szőke parókában. A magát Degrennek nevező ember negyedórát késett kinézettre tipikus holland volt, és láthatóan kényelmetlenűl érezte magát a helyen. Körül nézett miután Sámsonon kívül senki nem volt ott odament hozzá

  • Degren vagyok gondolom engem várt
  • Magát és még késett is. - mondta bemutatkozás nélkül Sámson
  • Elnézést rosszul ismerem ezt a környéket, muszáj itt beszélnünk?
  • Igen! Miért én jól érzem magam itt. -mondta mosolyogva Sámson
  • Jó akkor vágjunk bele mit tud mondani?
  • Ha jól tudom maga olyan köveket keres, amik, hogy is mondjam nos kicsit neccesek
  • Igen mondhatjuk így
  • És miért keres ilyet? Meg akarja venni?
  • Mondjuk talán
  • Mr. Degren maga holland, ha nem tévedek, még ha talán nem is ez az igazi neve miért venne maga ilyen követ? Ha olcsó nem hivatalos árut akar innen három utcára már megvehetőket találhat. Jól mondom?
  • Talán igen, nos van egy barátom igazán ő érdeklődik a lehetőség után én, hogy is mondjam olyan közvetítő lennék
  • Értem, nos akkor a barátjával kell beszélnem, mert nem társalgok közvetítőkkel
  • Ő biztos nem fog idejönni
  • Rendben javasolhat más nyilvános helyet én odamegyek, de ő is egyedül legyen, most már megismer engem, ha maga elmeséli, hogy nézek ki nem?
  • De igen valóban akkor hívjon azon a számon, ami megvan magánál, lehetőleg még holnap, nem sokáig maradok a városban.

Másnap délelőtt meg is jött a telefon a találkozó most a patinás American hotel kávézója volt délután kettőkor . Sámson ahogy ígérte ugyanabban a ruhában érkezett, most Szveta érkezett előbb, de visszafogott üzletasszonyos ruhában leült az egyik asztalhoz és kért egy kávét. Sámson a mellette lévő asztalhoz ült, de nem kért semmit jelezve, hogy vár valakit. A valaki meg is érkezett a szálloda bejáraton keresztül jött, vékony már kicsit őszes fekete hajú ember volt jól szabott szőrke öltönyben, határozottan jött Sámson asztalához

  • Üdvözlöm uram Smith vagyok. - mondta angol kiejtéssel és kezet nyújtott
  • Korkin! - mondta Sámson kezet rázva az érkezővel
  • Én mondhatjuk itthon vagyok mire hívhatom meg Korkin úr?
  • Talán egy sör jól esne
  • Két sört intett a pincérnek Smith

Miután az italok megjöttek koccintottak és ittak, majd Smith szólalt meg

  • Nos mit tud nekem mondani? Vagy esetleg ajánlani Korkin úr?
  • Talán akkor beszéljünk komolyan, nem tudom mit akar, de hogy gyémántot nem akar venni az biztos
  • Miért olyan biztos ebben?
  • Hagyjuk a mellébeszélést én a gyémánt piaci információból élek, ha maga vevő lenne nem nálam kérdezősködne, hanem a kereskedőknél, csak azok nem mondanának semmit. Ez bizalmi üzlet itt kézfogásra milliók cserélnek gazdát, és mindenki ismer mindenkit. Még engem is sokan. Magát nem bár feltételezem a Smith nem az igazi neve. Maga nem venni akar, hanem megtudni valamit valakiről, aki vett ilyen, hogy is mondjam érdekes eredetű követ.
  • Mondjuk talán igaza van
  • Mondjuk mégis mit szeretne tudni? Ki csiszol ilyen követ? Kinek adja el? Honnan jön a nyersanyag vagy mit?
  • Mondjuk ezt mind.
  • Könnyű lesz a válasz és ha meghív még egy sörre már meg is fizette az információt.
  • Meghívom
  • Kezdjük a végéről nyersgyémánt rengeteg országból jöhet Indiából, Dél Amerikából, Oroszországból. Ki csiszol ilyen követ sokan, de soha nem fogják bevallani hiszen tilos. Kinek adják el? Ahogy ők mondják a jó kéznek, akit ismernek készpénzzel fizet és nem kérdez semmit.
  • Ennyi tudom nem sokra megy vele
  • Hát nem, de egy sört megért. Próbáljuk akkor másképp egy bizonyos Közel- Keleti országban több ilyen kő is megjelent, nem tudta folytatni mert Sámson kezdett felállni a székből
  • Most hova megy?
  • Ne is folytassa most jön az, hogy terroristákat támogattak vele és maga valamilyen nemzetbiztonsági cégtől van, és ha információt nem adok át bezárnak. Kösz a sört mondta és felállt.
  • Üljön le! - mondta a férfi határozottan nem erről van szó
  • Tudja ahogy felénk mondják melegszik a pite. -mondta Sámson és bizonytalanul visszaült
  • Nyugi engem nem az érdekel hová jutott a kő engem az vagy azok érdekelnek, akik oda juttatták.
  • Ugyanott tartunk ők a terroristák támogatói, ha ismerek ilyet rohannom kell a rendőrségre, ember tudja miről beszélget? Lehet magát is fel kellene jelentenem. - mondta Sámson közben árgus szemekkel figyelte az arcát. A férfi arca megrándult.
  • Maradjon már nyugton engem nem érdekel semmiféle hatóság, én csak egy információt akarok
  • Tudja mit kérjen még sört, meg valami erősebbet is, nem tudom iszik-e de szüksége lesz rá.
  • A férfi rendelt és kérdőn nézett Sámsonra
  • Pontosan tudom kinek dolgozik, kezdte Sámson és azt is kit keresnek olyan nagyon
  • Hallgatom
  • Az iráni titkosszolgálatnak dolgozik, és azt az állítólagos csecsent keresik, aki a követ küldte a sejkjüknek, mondja, ha tévedek
  • Nem téved mondta meglepetten a férfi, de ki maga végül is?
  • Ahogy az elején is mondtam az én árum az információ a személyem szinte mellékes. Nem tudom mennyit érne magának egy teljes áttekintés az adott kérdésről?
  • Attól függ milyen az az áttekintés?
  • Nos rendben kockáztassunk. Azt próbálják megtalálni, aki a sejknek a gyémántokat küldte, és azt gondolják, hogy a csecsenek voltak igaz?
  • Mondjuk igen
  • Tudniuk kéne, hogy soha nem tennének ilyet nem ölnének méreggel és soha nem küldözgetnének drágaköveket a sejknek, mert nem a barátjuk, hanem az ellenségük hiszen siita a csecsenek szuniták vagy tévedek?
  • Velünk is harcolnak csecsenek
  • Igen pénzért
  • A másik ki adta volna a pénzt? Itt dollármilliókról van szó
  • A csecsen elnök?
  • Semmit nem tudnak, talán már rájött, hogy a volt Szovjetunióból származom jól ismerem őket, nem adnának ennyi pénzt senkinek még akkor se, ha lenne, de nincs is nekik. Innen már rögtön adódik a kérdés kinek van és kinek ér annyit a sejk, hogy milliókkal tömje. Van ötlete?
  • Az oroszoknak?
  • Ugyan ember az oroszok a Hamaszt nyomják a sejk nekik is ellenség, tényleg ennyire tájékozatlan?
  • Nekem nem feladatom a politikai elemzés
  • És nem is ért hozzá, rendben akkor elmondom úgy, hogy megértse és jelenteni is tudjon.

Szerintem akik az egészet fizetik pénzelik a szaudiak, a maguk szent embere évek, de lehet évtizedek óta nekik dolgozott, hogy mit csinált nem tudom talán a gyémántokkal fizettek neki így azt tudta mondani, hogy a csecsenek a harcukat támogatják.

Ennyit tudok a részleteket nem tudom és szerintem nem is érdekesek, valószínűleg a sejkre nem volt tovább szükség, vagy kapzsi lett nem tudom.

Nos elégedett? Mennyit ért magának ez a kis előadás?

  • Nos nem is tudom. -mondta a férfi
  • Nem baj gondolkozzon rajta, ha kitalálta ide küldje az összeget adott át egy névjegyet Sámson. Ha nem lennék elégedett jelentkezni fogok magánál. Köszönöm m az italokat, további szép napot. - mondta fel állt és kiment a kávézóból.
  • Smith úr még sokáig nézegette a kártyát, amin egy Kajmán szigeti bankszámla volt Korkin névre. Végül is egészen eladható történet gondolta. És legalább nem jönnek az akciós fiúk. Mr. Smith valójában Mr. Perish néven egy jól menő szőnyeg kereskedő volt Brüsszelben. Természetesen mióta csak Európában van és annak több mint húsz éve dolgozik, és jelent a hírszerzésnek. Meg vannak vele elégedve széles kapcsolatrendszere van és ez nem ritkán hasznos az országának.

Most is beszámolt az eredményekről ahogy mondani szokták a storyt megvették. Annál is inkább mert egybevágott azokkal az információkkal, amik a sejk pénzügyeit vizsgálták, a sejk családja nagy összegeket kapott ismeretlen feladóktól és már évek óta.

Perish úr hazautazott a szőnyegeihez Sámson meg Szvetával együtt szintén hazament.

Néhány hét múlva a gyémánt is visszakerült Sámsonhoz jó terv tökéletes végrehajtás gondolta Izrael két legnagyobb ellenségét sikerült legalábbis bizalmatlanná tenni egymás iránt.

És talán ez is volt a feladata.