Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Az én ötvenhatom

2009.10.24
Az én ötvenhatom .


Most amikor mindenki kötelességszerűen emlékezik, úgy gondoltam leírom az én ötvenhatomat, ahogy visszaemlékszem 53 év távlatából az akkori vékony nem túl szép kisgyerekre, aki voltam.
Dávid neked írom ezt, mert olyan keveset tudsz az akkori világról, és sajnos nagyapád sem tudott Neked igazán mesélni erről.
Október 23. kedd
Arra emlékszem, hogy az osztállyal fogorvoshoz készültünk, nem egy vidám programnak
Néztem elébe, mert a fogaim nem voltak éppen kifogástalanok.
Mondjuk ki nyugodtan féltem.
A találkozó a Csanády utca és Váci út sarkon volt 10 órakor.
Legnagyobb örömünkre a tanárnő közölte a fogorvos elmarad, mehetünk haza.
Meglepetésemre Anya is előbb hazajött, de szinte meg sem hallgatott járkált le föl és hallgatta a rádiót.
Nem sokára megjött Apa is nagyon ideges volt valami tüntetésről meg annak engedélyezéséről, vagy nem engedélyezéséről beszéltek.
Apa átöltözött és azt mondta összetartás van, nem tudja, mikor jön haza.
Én semmit nem értetem az egészből, csak érzékeltem, hogy nagy baj lehet és Anya nagyon fél.
Egész délután a rádiót hallgatta, és telefonálgatott. Este Gerő beszélt a rádióban .
Este 8 órakor Gerő Ernő a pártközpont Akadémia utcai épületéből negatív hatású rádióbeszédet mond. A tüntetőket, akik a szabadságért mentek az utcára, csőcseléknek nevezi.
(Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) első titkára
Arról, hogy közben mi történt a városban fogalmunk se volt.
Gerő hangja nem tetszett, amit meg mondott nem értettem. Anya minden esetre még jobban megijedt.
Lefeküdtünk aludni.
Éjjel felébredtem, mert hallottam, hogy Apa hazajött.
Beszélgettek, amiből keveset hallottam és még kevesebbet értettem.
A szavakra emlékszem „fasiszta nép „„Gerő egy barom” ledöntötték a Sztálin szobrot. Apám ruhát vitt magával ,mondta anyámnak ne féljen az közben már sírt.
Erre kimentem a szobámból Apa megsimogatta a fejemet adott egy puszit / ez nem volt szokása / és azt mondta ne féljek és vigyázzak Anyára, mert most egy ideig én leszek a férfi a házban.
Azt nem írtam eddig, hogy a Pisti úgynevezett hetes óvodában volt és csak Szombat Vasárnap
Volt otthon. Apa azt mondta ott jobb helyen van.
Amikor Apa elment visszafeküdtünk, a szomszédból áthallatszott a rádió nagyon hangosan szólt. és Anya nagyon ideges volt tőle.
Mikor nagyobb lett a csönd tisztán hallottam a rádiót, meglepetésemre nem a Kossuth vagy Petőfi rádió szólt, hanem a Szabad Európa.
Már hallottam, hogy van ilyen rádió és hogy az ellenség hangja, meg hogy a fasiszták hallgatják és tilos. Most meg a Györgyéknél üvölt. Nem értettem a dolgot.
A Sztálin szobrot is sajnáltam.
Sztálint egyébként nagyon szerettem, és még meg is sirattam mikor meghalt. Olyan szimpatikus bajuszos bácsinak tűnt, és ő nyerte meg a háborút is a németek ellen.
Jellemző módón gyerekoromban sokáig azt hittem, hogy a magyarok is a németek ellen harcoltak. Megvolt nekünk lemezen Sztálin hangja nagyon büszke voltam rá.
(azóta megint megvan)


24. szerda.

A rádió a szomszédból reggel is üvöltött, innen tudtuk meg, hogy lövöldözés volt a rádiónál,
És a város több pontján is harcok voltak.

Este 9 óra körül fegyveres harc kezdődik a Rádiónál, mindkét oldalon sok az áldozat. A rádió 24-én hajnalban az ostromlók kezére kerül.
Éjjel szovjet harckocsi-alakulatok vonulnak be Budapestre, a magyar kormány kérésére. 24-én hajnalban helyenként már fegyveres ellenállásba ütköznek.
Támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat, s fegyverszerzés céljából az üzemeket, a kiegészítő parancsnokságokat.

Budapesten e két nap alatt közel kétszázötvenen esnek a harcok áldozatául, több mint kilencvenen a VIII. kerületben.


Nem mentem iskolába, aminek, mindennek ellenére nagyon örültem.
A szomszédunkban lakó a György családdal nem voltunk valami jóban.
Igazán nem is tudtam, hogy miért György bácsi kicsi alacsony ember volt és úgy nézett rám állandóan, hogy féltem tőle.Két gyereke volt a Jancsi nálam két évvel lehetett idősebb nagydarab erős gyerek volt, igazából nem foglalkozott velem és nem is jártunk egy iskolába.
A másik gyerek terhelt volt, hát attól féltem igazán bár teljesen ártalmatlan volt szegény.
Reggel becsöngetett a György és mondta Anyámnak, hogy na, most van itt az idő, amikor ki kell takarodnunk a lakásából.

( Kiderült a lakásunkban előzőleg ők laktak csak őket kitelepítették, és mikor visszajöttek
Csak az anyjuknál tudták meghúzni magukat. A szomszéd lakás másfél szobás volt a miénk
Belügyi szolgálati lakás két szoba hall. Ők a mamával öten laktak a másfél szobában, mi meg négyen a kettőben. a kitelepítés egyébként arról szólt ,hogy miután lakáshiány volt Budapesten a pártvezetés úgy döntött ,hogy az osztályidegeneket ,arisztokratákat, nagykereskedőket , kitelepíti Budapestről és a lakásaikat elveszik ,és odaadják az arra megfelelőknek . György úr, mint kiderült papír nagykereskedelemmel foglalkozott )

Mondanom sem kell anyám teljesen megrémült, magyarázta, hogy mi ezt nem tudtuk, meg hogy szolgálati a lakás, és természetesen visszaadjuk.
Miután a szomszéd elment teljesen kétségbeesett, levette a falról a nagy Lenin Sztálin képet
Kivette a keretből és összevagdalta. Mondtam neki ,hogy Apa nagyon dühös lesz azt mondta semmit nem értek mindennek vége van és háború lesz.
Neki láttunk elégetni a Sztálin összes műveit.
Mivel nagyon jó minőségű papírból készültek nem nagyon akartak égni. a cserépkályhában a huzat is kevés volt, mert nem volt, még túl hideg. Ezért csak hatalmas füstöt sikerült csinálnunk.
Feljött a házmester néni is, akinek a fiával együtt jártam iskolában, igyekezett megvigasztalni
Anyámat, hogy nem kell megijedni, mindjárt rend lesz és a György is megint befogja a pofáját.
A házmesterné gyakorlatias asszony lévén megkérdezte anyámat van  elég kenyerünk, mert
A Kőzért nem nyitott ki és állítólag a pék is zárva van.
Nálunk soha nem volt nagy háztartás, így kiderült, hogy kenyér se sok van, és más tartós élelmiszerünk is kevés van.
Anya mondta Ő ugyan ki nem megy az utcára, engem meg nem enged. Minden esetre csinált valami ebédet hátha Apa hazajön.
Anyám egyébként konyhavezetőként dolgozott akkor a Honvédelmi Minisztérium egyik irodaépületében. Ezért is nem volt nálunk háztartás, mindenki a munkahelyén evett én az iskolában Pisti a hetes óvodában. Vasárnap meg étterembe jártunk.
Közben hazajött az Ica valamikor rám vigyázott, mert én nem jártam óvodába, aztán nálunk maradt, mint albérlő / a lakás két szoba hall személyzetis volt /
Valamilyen textil üzemben dolgozott váltott műszakban, és azt mondta nem tudott hazajönni
mert nincs közlekedés.
Gyalog jött haza elmesélte, hogy lövöldöztek a városban, és forradalom van az oroszok ellen.
Anyám rögtön elsírta magát, elmesélte a szomszédot és kétségbeesett, hogy mi lesz velünk
Minket biztos megölnek.
Az Ica vigasztalta azon a jó vasmegyei tájszólásán, amin én mindig nevettem.
Mondta „nem kell pityeregni nagyságos elvtársnő, mert maguk rendes népek, csak azt a mocskos Rákosit kellene fölakasztani és minden rendbe gyön „
Anyám mindig tiltakozott a „nagyságos asszony „megszólítás ellen így találta ki az Ica az
Nagyságos elvtársnő megszólítást, ami igen jól jellemezte a kort és a helyzetet.
Miután a sírás nem akart abba maradni Ica elővette a titkos fegyvert és pálinkát ittak.
Anya abbahagyta a sírást és nemsokára összetegeződtek, a forradalom elhozta hozzánk a demokráciát.
Később mikor Anyám elaludt áthívtam a barátomat, a Redő Ferit.
Ők pont velünk szemben laktak csak át kellett integetni. Elmeséltük egymásnak mit hallottunk
Ő sem nagyon értette az eseményeket én játszottam a jól értesültet és úgy csináltam mintha érteném.
Elmesélte, hogy náluk arról beszéltek, hogy most megint lesz zsidóüldözés.
Ezt nem nagyon értettem mondtam eddig is üldözték a vallásosokat erre azt mondta hülye vagyok, mert Ők például nem vallásosok csak zsidók .
Mondtam neki mi meg kommunisták vagyunk, nekünk jobban kell félni
.Ezt a szomszédból állandóan hallható Szabad Európa rádióban hallottam.
Később Apa telefonált, megkérdezte, hogy vagyunk, mondtam Anya alszik azt mondta ne féljünk most már minden rendben lesz. Ma nem tud hazajönni, de holnap biztos.
Este sütöttünk krumplit a sütőben és Anyával kártyáztunk.
Icához eljött a vőlegénye, aki postás volt és azt mondta most már minden rendben lesz, hogy mire gondolt nem mondta.

25. Csütörtök.
6 óra 23 perc: a rádió minisztertanácsi közleményt olvas be, miszerint az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták.
Erre közleményre ébredtünk, mert többször megismételték. Anyámmal együtt örültünk ,hogy akkor Apa is végre hazajöhet, és minden rendben van .mondtam, hogy Apa ezt már tegnap megmondta

A szomszéd rádiójából közben egész más hírek jöttek. Ott továbbra is tüntetésről meg sortűzről beszéltek. Ahogy ma már tudjuk ott mondták az igazat:

Délelőtt tüntetés a Parlament előtt. 11 óra körül a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről és a környék más épületeiről karhatalmi alakulatok tüzet nyitnak a Kossuth téren tüntető tömegre - a halottak száma meghaladja a kétszázat, a sebesülteké még ennél is nagyobb.
A György szomszéd egyébként, ahogy ma mondanák hozta a formáját. Valahonnan szerzett ,(vagy volt neki) egy magyar zászlót kiakasztotta az erkélyre és üvöltözött ,hogy mindenkinek a harcolók között lenne a helye. Ő is kiküldené a fiát, ha nagyobb lenne.
Én természetesen röhögtem, mert elég nevetséges volt a kis ember, ahogy ott kiabált, de Anya ettől is sírt.
Kiderült elfogyott a kenyér, és mivel Ica megint elment valahová, úgy döntöttünk én megyek kenyeret venni.
Végre lemehettem az utcára. a mellettünk lévő Közért zárva volt és az emberek azt mondták, hogy a „Glaser „nyitva van, ott van kenyér. Ez egy pékség volt a Szent István körúton, ami akkor egyszerűen Lenin körút volt. Ott már jó nagy tömeg volt csak kenyér nem.
Azt mondták a Lehel piacon működik a pékség meg a Visegrádi utcában.
Először haza mentem jelenteni a helyzetet meg tudtam Anyám türelmetlenül vár.
Elmondtam, hogy láttam a körúton néhány betört kirakatot. Nem mennek a villamosok és minden zárva van .
Az emberek kis csoportokban beszélgetnek, a harcokról, meg hogy sortűz volt, azt is hallottam, hogy jönnek az amerikaiak, vagy az ENSZ csapatok.
Mondta menjek, ki a piacra vegyek kenyeret, meg krumplit, ha kapok, és lisztet.
A nagy bevásárlásból hosszas sorállás után a kenyér sikerült, és krumplit is sikerült vennem.
Nagy sikerem volt és Anya főzött paprikás krumplit.
Este végre hazajött Apa is és azt mondta, hogy itthon is alszik, mert ki akarja magát pihenni.
Ahogy megjósoltam szidta Anyát az összevágott kép és a könyvek miatt. Engem ilyenkor mindig kiküldtek, de azért hallottam.
Volt, hogy „Te is gyáva zsidó vagy „nem kell megijedni, mert amíg Ő él és fegyver van, a kezében nem lehet bajunk. Különben is már a Gerő is repült és Kádár az első titkár.
Mondta, hogy a barom AVH provokálni akarta a katonákat a téren és ezért lőttek a tömeg közé
A Parlamentnél.
.Ami lényegesebb volt számomra hozott egy csomó kaját és engem megdicsért, mert nem sírtam és nem féltem.
Este nagy főzés volt, előkerült az Ica is, akit Apa megkért, hogy lehetőleg maradjon otthon és vigyázzon ránk, mert látja, Anya milyen állapotban van.
Ica szerintem Apámnak mindent megtett volna, úgy nézett rá, mint az Istenre, megígérte, hogy nem megy sehová.
A szomszédban mindig bömbölő rádiót hallgatva, becsöngetett és kérte a szomszédot halkítsa le a rádiót, mert nem tud pihenni a György olyan zavarba jött, mert nem kiabált nem fenyegetőzött csak nagyon nyugodtan beszélt, hogy lehalkította.

A pártvezetés Mikojannal és Szuszlovval tárgyal - újabb személyi változások. 12 óra 32 perckor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a KV felmentette Gerő Ernőt és Kádár Jánost választotta első titkárrá.

15 óra 15 perc: Kádár János, majd Nagy Imre rádióbeszéde. Kádár szerint a békésnek induló tüntetést a bekapcsolódó ellenforradalmárok a népi demokrácia elleni támadássá változtatták. Nagy Imre a rend helyreállítása utánra reformokat ígér, tárgyalásokat helyez kilátásba a szovjet csapatok kivonásáról.


26 .Péntek

Reggel mikor felkeltem Apa még otthon volt, sőt azt mondta, hogy lehet, hogy itthon is marad. Több helyre telefonált és egyre dühösebb lett. Anyámnak elkezdte mondani, itt már senki nem tudja, mit akar, mindenki megy az oroszokhoz.
Anya mindjárt mondta, hogy menjünk mi is, erre azt mondta arra mindig lesz idő.
Neki látott az ebédfőzésnek, de telefonáltak, hogy jönnek, érte be kell menni.
Apa akkor a BRFK –n a budapesti Rendőr főkapitányságon dolgozott, mint őrnagy.
Előző nap elfogyott a kenyér Apa mondta lemehetek, de ne a Kőrútra nem mehetek, csak a piacra.
Le is mentem és a kenyér mellé, amit megvettem egy kocsiról kaptam egy libát ingyen.
Nagyon örültem neki pedig jó nehéz volt.
Rohantam vele haza amennyire tudtam, a házmester néni kérdezte honnan van és rögtön Ö is szaladt a piacra még neki is jutott. Ez volt a „vidék támogatása az éhező Pestnek „

Maléter bejelenti, hogy nem hajlandó a felkelők ellen harcolni.

Felgyorsul a Néphadsereg szétesése. Az alakulatok egy része átáll, vagy tétlenül nézi a laktanyák lefegyverzését. Néhány alakulat azonban kísérletet tesz a felkelés leverésére.

16 óra 15 perc: a rádió közli az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, a függetlenség és egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat stb. ígér. Mindezek feltételéül a fegyveres harc beszüntetését szabja meg. Amnesztiát hirdet a fegyveres harc minden résztvevőjének, ha este 10-ig leteszi a fegyvert.

A liba nagy örömöt és nagy problémát okozott. Szét kellett szedni . Ica kézbe vette az ügyet és estére minden meg lett pucolva lett főzve libaleves a hús meg le lett zsírba sütve.
Hűtő szekrényünk még nem volt és a jégszekrénybe meg nem hoztak jeget.
Apa telefonált, hogy csak Vasárnap jön haza, elmeséltem a libát-jót nevetett és azt mondta
Hagyjunk neki combot.
Igaztalanul kevés szó esik róla, de a Pisti még mindig a hetes óvodába volt, és szombaton szokott hazajönni.
Apa azt mondta most nem hozza el, mert ott jobb helyen van.

27.Szombat

1 óra 18 perckor a rádió ismerteti a kormány új összetételét: államminiszterként a kisgazdapárti Tildy Zoltán és Kovács Béla is tagja lett az új kormánynak.

A Katonai Bizottság támadási tervéről értesülve a Kilián laktanya (Maléter Pál) és a IX. kerületi parancsnokság (Tankó Béla) közös védelmi tervet dolgoz ki annak elhárítására. A védelmi tervet ismertetik Iván Kovács Lászlóval, a Corvin közparancsnokával is.

Nagy Imre leállítja a Katonai Bizottság tervét a Corvin köz felrobbantására.

Ezeket hallottuk a Rádióból, ami már Szabad Kossuth rádióként jelentkezett be, ha jól
Emlékszem.
Semmi különös nem történt. Pistit nem hozták haza ez szokatlan volt . Meg az Ica elment azzal ,hogy csak hétfőn reggel jön vissza, mert a vőlegénye szüleihez mennek .
Ettől Anya megint kicsit félni kezdett, de mivel már a rádió sem hallatszott át a szomszédból
Végül is nyugalom volt. Még kártyáztunk is kopogós römit, mert azt nagyon szerettük mindketten.


28. Vasárnap

Mire felébredtem Apa már otthon volt. Ugyanolyan volt, mint minden Vasárnap csak a Pisti nem volt otthon és nem mentünk vendéglőbe . Még tartott a liba hála Istennek.
Apa megpróbálta elmondani nekem mi történik.
Azt mondta, hogy sajnos a Rákosiké hibákat követtek el és ezért van a felháborodás.
Ha szükség lesz, rá kommunisták meg fogják védeni a rendszert, ezért nem kell félni, mint Anya.
Elmesélte például, hogy jelentkeztek a nálunk élő görögök, hogy fegyverezzék fel őket és megvédik a rendszert, azt mondták nekik erre még nincs szükség.
Elmondta, hogy rendőrség tárgyal a nemzetőrökkel, hogy Budapesten rend legyen.

Közben hallgattuk a rádiót, ami elég reményteljes dolgokat mondott.

13 óra 20 perckor Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendel el.

14 órakor Nagy Imre kormánya leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre miniszterelnök által beterjesztett kormánynyilatkozatot.

Kádár János megígéri a Tűzoltó utcai csoport parancsnokának, Angyal Istvánnak, hogy meglátogatja őket.

17 óra 25 perckor Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánítja az előző napok megmozdulásait, bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszakoskodás megszüntetését a tsz-mozgalomban.

Apa felhívta egy régi barátját, aki szintén AVH –s volt, hogy mit szól a dolgokhoz,de az nem vette fel a telefont .Egy másik ismerőse mondta, hogy otthon van, de senkivel nem beszél ,és a telefont sem veszi fel senkinek.
Nagyon dühös volt ,hogy milyen gyáva szar emberek vannak.
Azt mondta a Nagy Imre régi kommunista, és itt akkor sem lesz rendszerváltozás, csak legfeljebb jobb lesz a rendszer.
Anyát is nyugtatta, hogy nem lesz semmi baj zsidóüldözés meg végképp nem.
Este hárman kártyáztunk és nagyon békés volt a hangulat. Megbeszélték, hogy jövő Szombaton már mindenképpen elhozzák a Pistit az óvodából.


29.Hétfő

Apa korán reggel elment dolgozni ,mi meg otthon maradtunk.

A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről, de a Kilián laktanya környékén még összecsapásokra kerül sor.

Budapesten valamivel több mint húsz, vidéken tíz halottja van a harcoknak.

Münnich Ferenc belügyminiszter bejelenti az ÁVH feloszlatását, új, egységes, demokratikus rendőrség szervezését.

Megkezdődik az ÁVH lefegyverzése és több tagjának lefogása.

Számos ÁVH-s keres menedéket a szovjet csapatoknál. A budaörsi kiserdőnél ily módon mintegy 3200 ÁVH-s gyűlik össze. Az ÁVH-sok másik nagyobb csoportja az Elektromos pályán gyülekezik, majd innen mennek a tököli szovjet parancsnokságra.

A Széna téri felkelők délelőtt Nagy Imre miniszterelnökkel, este az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság küldötteivel tárgyalnak a fegyverletételről, csatlakozásukról a Nemzetőrséghez.

Délelőtt Ica is hazajött, nagyon boldog volt és azt mondta, ha vége lesz ennek a cirkusznak esküvő lesz, és engem is meghívnak vidékre.

Csöngött a telefon és a házmester néni azt mondta, ne ijedjünk meg, de a szomszédunk kihívta a nemzetőröket, hogy itt AVH –sok vannak és lehet, hogy kijönnek. Ő már telefonált
Apa munkahelyére, és hagyott üzenetet.
Még szinte le sem tette a telefont, amikor csöngettek.
Anya kiment ajtót nyitni ott állt két suhanc olyan 17-20 közötti fiatalok a vállukon puskával. Azt a típust csak dióverőnek hívták a világháborúban használták hosszú régi fegyver volt . Nagyon határozottak akartak lenni ,mondták, hogy azonnal adjuk ki az ÁVÓ sokat ,meg hogy tudják, hogy apa is az.
Az előszobába a falhoz kellett állni feltartott kézzel, és indultak be a lakásba.
Nem számoltak azonban az Icával, aki nem volt úgy megijedve, mint Anyám.
Kijött a szobájából és elkezdett velük kiabálni, menjenek, csak be nézzenek körül a nagyságos asszony férje a Nemzetőr parancsnokságon dolgozik már szóltak neki, idejön és akkor nekik annyi.
Ettől megzavarodtak körbe mentek a lakásba, ahol nem volt senki, majd bocsánatot kértek és elmentek. Az egész nem tartott húsz percig.
Ennek ellenére Anyám teljesen kétségbe esett sírt, mint a záporeső. Feljött a házmester néni és vigasztalta anyámat, és bekiabálta a szomszédnak, hogyha ennek az egésznek vége lesz úgyis börtönbe jutatja ezért.
Aztán megérkezett Apa, az hogy nagyon ideges volt! Ez nem kifejezés őrjöngött . Mikor látta, hogy megvagyunk átment a szomszédba és rettenetesen elverte a Györgyöt . Végül Anyámnak kellett átmenni és lecsillapítani, mert agyonverte volna.

Megmondta neki, hogy ha nekünk bármi bajunk lesz, megöli, akkor is, ha nem Ö a hibás.
Később megpróbálta vigasztalni Anyámat. Az Icát megdicsérte, hogy bátor meg engem is  , hogy nem sírtam meg minden.
Azt mondta ezen túl senkinek ne nyissunk ajtót, ha valaki erőszakkal akar bejönni, telefonáljunk.

Vissza kellett neki menni, mert négy ember várta lenn egy dzsipben.
/ Később mondta el, hogy azért ijedt meg, mert a „nemzetőrök „elkezdték a lakásokon keresni az ÁVO sokat és több helyen bántalmazták a családot is /
Anyám nyugtatókat vett be és lefeküdt aludni, mi meg Icával nekiálltunk valamit főzni.
Kiderült, hogy nem sok kaja maradt, de azért sült krumplit tudtunk csinálni.
Este még Apa telefonált, hogy minden rendben van-e és mondta, hogy nem tud hazajönni. Anya kicsit megnyugodott és lefeküdtünk aludni.

30.kedd

Reggel kiderült, hogy a tegnapi „hősök „elvitték anya óráját. Pedig nem volt egy nagy érték.

Az események.
A szovjet kormány nyilatkozatot ad ki a szocialista országok közötti kapcsolatokról. Ez többek között megállapítja: lekicsinyelték az egyenjogúság elvét a szocialista államok viszonylatában; a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét; Magyarországon a dolgozók jogos mozgalmához ellenforradalmi erők csatlakoztak, akik a földesúri, kapitalista rendszert akarják visszaállítani; a szovjet alakulatokat, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a szovjet csapatok magyarországi teljes kivonásáról is.

Mikojan és Szuszlov elhagyják Budapestet, miután jóváhagyták a magyar kormány megkezdett és tervezett lépéseit a többpártrendszer és a semlegesség irányában.

A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapest területéről.

Délelőtt a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székházát megostromolják a felkelők. (A Köztársaság téri pártházat a feloszlatott ÁVH és a pártapparátus forradalomellenes központjának tartják). Fegyveres csoportok mintegy háromórás harc után elfoglalják a pártszékházat. A véres harc után az elfogott védők közül huszonnégy főt meglincselnek. Az áldozatok között van Asztalos János és Papp József honvédezredes, valamint Mező Imre, a pártbizottság már korábban is Nagy Imrével rokonszenvező titkára, aki a kórházban belehal sérüléseibe. A pártházat védő mintegy nyolcvan-száz fő többsége túléli a támadást és a lincselést.

Természetesen mi ezeket otthon nem tudtuk. A délelőtt szokásosan telt, és mivel semmi kaja nem volt otthon vártuk, hogy Apa hazajöjjön és hozzon valamit.
Délután telefonált, nagyon ideges volt és azt mondta Anyának pakoljunk, össze elmegyünk Anya munkahelyére ott fogunk lakni, mert ott van élelem.
Nem sokára meg is érkezett, Anyának röviden elmesélte, amit tudott a délelőttről, azt mondta ezekkel nem lehet tárgyalni és most már mi is veszélyben vagyunk. Mert kommunista üldözés van az utcán.
Ahogy már meséltem Anya a Honvédelmi Minisztérium egyik épületébe volt konyhavezető.

Apa kiderítette, hogy az épületet mind a mai napig őrzik, és az őrség parancsnoka egy megbízható ember.
A dzsippel jöttek értünk és átvittek Budára, a Krisztina kőrútra, mert ott volt ez az épület.
(most is ott van )
Nekem, mint gyereknek végül is tetszett a dolog, csak az nem, hogy már Apán is látszott, hogy ideges és az úton végig a térdén tartotta a géppisztolyt a sofőr elég gyorsan vezetett így hamar odaértünk.
Kaptunk egy szobát az őrség szállása mellett, volt két ágy meg mosdó. Apa segített elhelyezkedni és azt mondta most már jó helyen vagyunk, és amikor tud, mindig jön.
Amiben kiderült tévedtünk az élelem, abból kevés volt.
Az őrség hét fiatal vidéki katona volt úgynevezett zöld ÁVOS gyakorlatilag a határőrség
Kötelékébe tartoztak és féltek hazautazni. Már civilbe voltak és várták, hogy az események jobbra forduljanak.
Itt nekem nagyon jó volt, Anya nem félt segített a konyhán az egyik fiúnak, aki főzött, én
Meg kártyáztam, meg lábteniszeztem az udvaron.
Volt egy rádió azon hallgattuk az eseményeket, és a parancsnok egy idősebb százados kijárt vásárolni, meg híreket hozni.


Október 31.- november 4.


A Forradalmi Karhatalmi Bizottság gyűlése a Kilián laktanyában, a Corvin közi felkelők, a Műegyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága részvételével. A gyűlésen bejelentik, hogy a Forradalmi Karhatalmi Bizottság egységes parancsnokság alá vonja a hagyományos fegyveres erőket. A bizottság célja ezzel az, hogy a fegyveres felkelőket reguláris alakulatokká szervezze, és a kialakuló új rend szolgálatába állítsa.
Nagy Imre kora délután beszédet mond a Kossuth téren. A szűkebb kabinet aznapi döntése alapján bejelenti, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről, a szovjet csapatoknak el kell hagyniuk az országot, október 23-a nemzeti ünnep lesz
Amikor a rádióban ez elhangzott, néhány katona azt mondta, hogy akkor ők már nem is katonák és nyugodtan hazamehetnek. Négyen el is mentek.
Két nyírségi ott maradt, mert azt mondták, nem biztos, hogy haza tudnak utazni.
Apa minden nap megnézett minket és azt mondta ne menjünk, sehová itt jó helyen vagyunk.


Eisenhower amerikai elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának ad hangot, ugyanakkor biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy az USA sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének.

A szovjet pártvezetésen belül a magyarországi katonai beavatkozás hívei kerekednek felül.

A Moszkvában tárgyaló Liu Sao-csi vezette kínai küldöttség eredetileg a beavatkozás ellen foglalt állást, később azonban tudomásul veszi az új szovjet döntést.
(ebben belejátszott a pártháznál történt esemény )

November 4. én bejöttek az oroszok, oda is ahol mi laktunk. Kiderült ,hogy ez számukra kijelölt szálláshely és bázis.
A katonákat haza küldték mi kisebb alkudozás után maradhattunk.
Számomra itt véget is értek az események, itt laktunk november végéig együtt az oroszokkal, mert utána új lakásba költöztünk.
Ez már egy másik történet.

A további események röviden
A szovjet csapatok lezárják a magyar repülőtereket. A magyar kormány megtiltja a magyar hadseregnek az ellenállást. Nagy Imre visszautasítja a menekülés gondolatát.
19 óra 50 perckor Nagy Imre miniszterelnök beszédet mond a rádióban: "A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtt mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét." Az ország igaz barátságban kíván élni szomszédival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével.

Andropov kezdeményezésére először Münnich Ferenc, majd az ő közvetítésével Kádár János is a szovjet nagykövetség épületébe megy. Kádárt a következő két nap folyamán az MSZMP vezetősége, a kormány és felesége is eltűntnek tekinti.
( Repülővel Moszkvába vitték őket )

Este elhangzik a rádióban Kádár János beszéde: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus." Az első sorokban küzdő kommunistákra, írókra, újságírókra, egyetemistákra, a Petőfi Kör fiataljaira hivatkozva mondja: "Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helyt álltatok..." A harc nem azért folyt, hogy a munkásosztály kezéből kivegyék a gyárakat, a parasztságéból a földeket, hanem a demokrácia alapvető vívmányaiért. Bejelenti, hogy a kommunisták új pártjaként megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). Az alapító kongresszus előkészítésére Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán összetétellel Intéző Bizottság alakult. A párt lapja a Népszabadság. Kádár felhívással fordul az új demokratikus pártokhoz, elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz, hogy minden erővel szilárdítsák meg a kormányt, küzdjék le a fenyegető ellenforradalom és a külső beavatkozás veszélyét. (E Kádár-beszédet, amelyet - az 1956-os Intézet információi szerint - Horváth Márton, Szántó Zoltán és Haraszti Sándor fogalmazott meg, a reggeli órákban vették lemezre. Esti elhangzásakor Kádár már nem tartózkodik a Parlamentben.) Az Építők Székházában tanácskoznak a budapesti munkástanácsok. A kormányt képviselő Vas Zoltánnak nem sikerül őket a sztrájk befejezésére bírni

Az összetűzések gyakorlatilag az egész országban megszűnnek.

A Bosnyák tér és a Ferenciek tere között megindul a 7-es busz.

Megjelenik a Népszabadság, az MSZMP központi lapja Haraszti Sándor szerkesztésében. Helyettese Fehér Lajos.

Megkezdődik az MSZMP szervezése, Donáth Ferenc irányításával.

Nagy Imre többször is hivatalosan tiltakozik a szovjet csapatok beözönlése ellen.

Kinevezik a szovjet hadsereg kivonásának részleteiről tárgyaló magyar delegációt: Erdei Ferenc, Maléter Pál, Kovács István vezérőrnagy, Szűcs Miklós ezredes.

A késő délutáni órákban vált világossá Nagy Imre környezetében, hogy Kádár János, az MSZMP első titkára és a miniszterelnök addigi híve eltűnt. Üzenetet sem hagyott hátra. Vele együtt távozott Münnich Ferenc belügyminiszter, akit szintén mindenütt kerestek.

Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György és Nógrádi Sándor elhagyja Budapestet és a tököli szovjet bázisra távozik.

A Magyar Izraeliták Országos Irodája, a Hitközség Ideiglenes Forradalmi Bizottsága és a Budapesti Rabbi Kar a rádióban a vallási szabadságát visszanyert magyar zsidóság nevében üdvözli a forradalom vívmányait.
( Ebből is látszik a zsidók ha hülyék nagyon hülyék )

Este 8 órakor Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intéz a nemzethez. Mindszenty bíboros e rádióbeszédében - amelyet a Kádár-rendszer támadott és meghamisított, anélkül, hogy közölni engedett volna - a lefolytatott harcot nem forradalomnak, hanem szabadságharcnak minősíti. "Demokratikus vívmányokat fejlesztő, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúr-nacionalista elemű nemzet és ország akarunk lenni" ..."nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás igazolt irányával, sőt az egészséges fejlődést mindenben előmozdítjuk" - hangoztatja többek között. Jogosnak és kívánatosnak tartja a keresztény hitoktatás szabadságának, a katolikus egyház intézményeinek és társulatainak, köztük sajtójának visszaadását. "Mi magyarok az európai népek családi, bensőséges békéjének zászlóvivőiként akarunk élni és cselekedni" - állapítja meg a hercegprímás.
Ezt hallgattam én is a rádióban .
Este 10 órakor a magyar kormány katonai küldöttsége Maléter Pál honvédelmi miniszter vezetésével Tökölön, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságán folytatja a délelőtti tárgyalásokat a Malinyin tábornok vezette szovjet katonai küldöttséggel.
Kezdetben a tárgyalások a szívélyesség jegyében folynak.
Éjféltájt Ivan Szerov tábornok, a szovjet KGB vezetője a tárgyalóteremben letartóztatja a magyar katonai küldöttséget. Az akcióban Piros László és magyar ÁVH-sok is részt vesznek. (Néhány hét múlva Malétert, Kovácsot és Szűcsöt átadják a magyar hatóságoknak, Erdeit szabadon bocsátják.) Este Nagy Imre középszintű román pártküldöttséget (Walter Roman) fogad, és késő éjszakáig tárgyal velük.

0 órakor a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát Vaszilij Kazakov hadseregtábornok veszi át.

A kora hajnali órákban Dalibor Soldatic jugoszláv nagykövet megkeresi Szántó Zoltánt, és tájékoztatja Tito és Alekszander Rankovic üzenetéről: a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak.

Hajnali 4 órakor általános szovjet támadás indul Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen.

Budapestet Kuzma Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadja. A támadó szovjet egységek katonái jórészt a Szovjetunió ázsiai térségéből jöttek. A szovjet katonák legnagyobb része nem tudta, hogy hol van és ki ellen harcol. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvéd egységek - felveszik velük a harcot, jóllehet legtöbbjüket álmukban lepi meg a támadás. A támadásról, annak megindulásakor Király Béla tesz jelentést telefonon a Parlamentben tartózkodó Nagy Imrének.

Ez így nem igaz a Rendőrség nem harcolt az oroszok ellen .

5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mond, amelyet kb. 8 óráig többször megismételnek: "Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével." 5 óra 35 perctől Nagy Imre beszédét valamennyi világnyelven is sugározza a Magyar Rádió.

Az áldozatok száma november 4-én a fővárosban 135 fő. A KSH 1957. januári jelentése szerint az októberi 23. és január 16. közötti események embervesztesége országos viszonylatban 2652 fő (Budapesten 2045) volt, és 19 226 személy (Budapesten 16 700) sebesült meg.

A szovjet veszteségekről 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét, 51-en eltűntek.

A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 főt végeztek ki. Az 1956-os Intézet 340 ember kivégzéséről tud az 1956-os forradalommal kapcsolatban (Rainer M. János, 2006.10.16.)

1958-ban bírósági ítéletet követően veszítették életüket: Nagy Imre, Maléter Pál; Gimes Miklós; Losonczy Géza és Szilágyi József.

Így emlékszem én ,ez volt az én ötvenhatom . A kis betűs része dokumentum az eseményekről.

Mit csinált nagyapád ötvenhatban?

A Budapesti Rendőr Főkapitányságon dolgozott őrnagyi rangban.
Közvetlenül a főkapitány irányítása alá tartozott, a főkapitánynak (akit később  halálra ítéltek majd megkegyelmeztek neki) az volt a véleménye, hogy a Rendőrség feladata a rend fenntartása. a mindenkori kormány utasításainak megfelelően kijelentette rendőrség nem politikai szervezet . a rendőrség ennek megfelelően működött .
A rendőrségen az ott maradt rendőrökből / nem mindenki jelentkezett szolgálatra kb.50 % otthon maradt, vagy félt, vagy sztrájkolt / úgynevezett R csoportok alakultak a Papa ezeknek a csoportoknak volt a vezető helyettese.
Kommunista meggyőződésű, baloldali ember, aki már látta a hibákat / akkor jött haza Moszkvából / de tudta érezte, hogy a lakosság érdeke a rend a biztonság.
Nagyon bátor ember volt, akkor 33 évesen ereje teljében nem félt senkitől és semmitől.
Mikor látta, hová fajul a tiszta forradalom (bűnözők, szabadlábra helyezése, AVÓS üldözés, kommunista üldözés, rablás, fosztogatás stb.) tudta ezekkel Ő nem tárgyalhat, ezek ellen csak harcolhat.
Amikor rend lett az országban 1962.-n kirúgták a rendőrségtől. Ezt sem Ő sem én soha nem bocsájtottam meg annak, rendszernek. Ő soha nem lett ellenzéki, mert mindig azt mondta a rendszer jó csak az emberek rosszul csinálják.
Én másképp láttam nem lettem soha párttag és mindig ellenzéki voltam, még vele szemben is sajnos rengeteget vitatkoztunk.
Mi az egész tanulsága:
Engem kétszer mentett meg a szovjet hadsereg, ha negyvenötben nem győznek, és nem jönnek be időben valószínűleg a szüleimet is megölik, és meg sem születek.
Ha 56.-n nem jönnek itt kommunista üldözés lett volna és valószínűleg,
ha én nem is, de Apám áldozat lett volna.
A rendszerváltás sem azt hozta, amit vártam. Ma újra kommunistáznak , zsidóznak , stb.
Ük apádéknál jobban senki nem akart asszimilálódni, nagyon magyar érzelműek voltak , mégis elvitték megölték őket faji alapon. Ne tévedjünk a magyarok segítségével.
A Papa azért vallotta magát internacionalistának, mert bár természetesen magyar volt, de nem tudott azzal a néppel azonosulni, amelyik megölte a szüleit.
Természetesen nincs „bűnös nép „de csak ha a mai történéseket nézzük nem állt messze a valóságtól.
Én bár természetesen magyar vagyok, de nem vagyok rá túl büszke.
Egyszer azt mondta nekem egy okos zsidó ember, hogy : fiacskám szar helyre születtünk és szar közé kerültünk most már tényleg büdös zsidók vagyunk „

Végül legyél okos liberális és baloldali , mert nem is lehetsz más .