Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Ábrahám könyve 1

2010.02.24

Fiatalkor

Minden reggel a zajra ébredt az ébresztőórája patkócsattogás és a bábeli nyelvzavar volt amit áruszállító kocsik érkezése jelentett .
Megelégedetten nyújtózkodott az ágyban, és még mindig jóleső érzéssel tekintett körül saját lakásában .
Igen ő Goldmann Ábrahám az úr 1863.-k évében 19 évesen a Frankfurti Bank Szövetség pesti képviselője, saját kétszobás lakásában lakik a Király utcában.
Milyen volt az akkori Pest egy 19 éves jó jövedelemmel rendelkező zsidó fiatalember számára?
Egyszóval csodálatos!
Hiába járt Ábrahám már sok más városban ,élt Bécsben ez mind nem tudott versenyezni azzal a rohamosan fejlődő várossal ami Pest volt
A lakosok száma ekkor már több mint 120 000 ,nagy létszámú a zsidó közösség ők foglalkoznak a kereskedelem és ipar fejlesztésével.
Ebben az időben építi Lőw Lipót a város szélén a bőrgyárat és alapítja meg Újpestet.
Most alakulnak ki a kerületek, a nagy árvíz utáni több emeletes építkezések már nagyvárosi jelleget adnak az addigi kisvárosnak.
A pesti, hajdani, parlagfoglaló polgárság szerencsésen meggazdagodott a termény kereskedelemből, amelynek központjává vált a város, majd a „kertekben” épített házak bérleti díjából.
A tőkebefektetés biztosnak és jövedelmezőnek tűnő formája volt a bérházépítés. A keresletet biztosították a betelepülők. A zsidó közösség létszáma gyorsan nôtt [24]. Amíg az 1793-as összeírás 126 családot tartott nyilván, addig 1817-ben már 232 családot, 1833-ban pedig 1356 családot és 6983 főnyi zsidó lakosságot mutatott ki. A XIX. század elején a pesti zsidó népesség 84%-a lakott a Judenhof környékén.
A spontán alakult telekhatárok nem változtak, a keresletet kielégítő bérházépítés meglehetős zsúfoltságot eredményezett.
A keskeny, hosszú telkek maximális kihasználtsága érdekében olyan bérházak épültek, amelyeknek utcai frontján voltak az elegáns, nagyméretű lakások, mellékbejárattal a gangról a cselédeknek, és a telek mélységében, a nyitott körfolyosóról lehetett bejutni a kisebb, olcsóbb lakásokba, amelyek ablakai is a gangra nyíltak
.A telekhatárokon tűzfalakkal érintkeztek az épületek, míg a belső udvar méretét a telekszélesség határozta meg.
Az így létrejött bérházban egy fedél alatt éltek a különböző gazdasági helyzetű családok, az elkülönülés mértéke csak az épületen belüli elhelyezkedésre korlátozódott.
A zsidó népesség számára ez kifejezetten kedvező körülmény volt, különösen a masszív betelepülés idején.
A Király utca tele volt üzletekkel boltokkal . Amikor csak kinézett az utcára nyüzsgő életet látott .. Az üzletek tulajdonosai általában az üzletek mellett ,fölött ,nem ritkán az üzlet hátsó helységében laktak .
Az ő kétszobás lakása az utcára nézett és elég nagyméretű is volt a két szobához tarozott egy konyha és egy cselédszoba is de az most üres volt.
Vasárnap lévén nem dolgozott , az áruszállítás az utcán mindennap szinte ugyanúgy folyt ,de az üzletek nagy része zárva volt.
Neki se kellett sehová sietni így az ágyban gondolkozott saját magáról .
Elég messzire került Szlanyicáról a dombon lévő apai háztól .
Kisgyermekként élte át szülei kényszerű menekülését Pozsonyból, a hegyek közé.
Belső énjében őrizte ezeket az emlékeket, és soha senkinek nem beszélt róla .
Apja azt hitte illetve talán abban reménykedett, hogy a kisgyermek elfelejtette a történteket.
Nem így történt. Nagy hatással voltak további életére.
Hat éves korában már idegenek között élt ,bár a bécsi zsidó család akinél iskolai tanulmányai idején lakott anyjának távoli rokonai voltak.
A Tata még a Morvaországi időkből ismerte Krausz urat ,így bizalommal bízta rá fia iskoláztatását természetesen fizetés ellenében . A családnak öt gyerek mellett minden fillér jól jött ,és valóban családtagként kezelték a kis Ábrahámot .
Az öt gyermek mellett a távoli rokon nevelése nem okozott problémát.
Herr Krausz ahogy szólítani kellett a családfőt egy bankban dolgozott a felesége Frau Hermina nevelte az öt saját és az egy vendég gyereket
A család a bécsi Lipótvárosban lakott őshonos zsidóknak számítottak mert Krausz asszonynak már a nagyszülei is Bécsben éltek
A szerény méterárú kereskedő lányát vette el a Morva országból származó Krausz út.
A gyerekek miután a lakás azért hat gyermek számára kicsi volt általában az utcán voltak .
A Lipótvárosnak ezt a részét ami nem volt messze a Duna csatornától zsidók lakták .
Itt megkülönböztették az őshonos zsidókat ,meg a folyamatosan szaporodó
Galiciából bevándoroltakat vagy ahogy ott nevezték pólisiakat.
Ezek a gyerekek jiddisül ,vagy lengyelül beszéltek ,Ábrahám mind a két nyelvet értette valamennyire .Otthon Krauszék németül beszéltek azaz inkább bécsiül ,bár a jiddist ők is beszélték.
A gyerekek is külön játszottak a két csapat gyakran verekedett egymással ,ebből inkább a Krausz gyerekek vették ki a részüket ,Ábrahám ilyenkor lelkes külső támogatóként biztatta őket de ő maga ritkán verekedett.
Az iskolába is csapatosan jártak Ábrahám Krausznak számított még ha néhányan tudták is
hogy ő csak rokon.
A tanulás jól ment neki tudott segíteni is a többi gyereknek ,és jól érezte magát a családban .
Vékony értelmes arcú kisgyerek volt akit tanárai szerettek mert érdeklődő volt és mindig
elkészítette a feladatait. Nem ritkán a többiekét is .
Apja általában csak havonta egyszer látogatta meg.
Ezek a látogatások sem tartottak hosszú ideig , először mindig Krausz úrral beszélte meg az eseményeket ,közben érdeklődött felőle is . Krausz úr mindig elmondta ,hogy rendesen tanul nincs vele probléma és olyan mintha a sajátjuk volna.
A látogatások alkalmával apjával mindig cukrászdába mentek ,ebből nagyon sok volt Bécsben
Ábrahám nagyon szerette ezeket a napokat örült az apjának is ,de igazság szerint nagyon szerette az édességet. Krauszéknál nem volt gyakori a sütemény ami figyelembe véve a hat gyereket érthető volt .
Apja ilyenkor mindig megkérdezte ,hogy érzi magát,hogy megy az iskola mindig mindenre azt mondat jól. Igazság szerint nem is érezte magát rosszul
A gyerekek családtagként kezelték együtt jöttek mentek az iskolába együtt játszottak .
A két Krausz fiúval szombatonként a zsidó vallási iskolába is együtt jártak.
Mióta rendesen megtanult olvasni soha nem unatkozott .
Amikor csak tehette olvasott . Krausz úrnak elég sok könyve volt,és mióta rájött,hogy szeret olvasni igyekezett tudatosan irányítani érdeklődését.
Beszélt a zsidó iskola tanítójával ,aki megerősítette a kis Ábrahám tehetségét,és érdeklődését a vallás iránt.
Úgy gondolták apja kötelessége a gyermek tanítatása, amennyiben erre lehetősége van.
Krausz úr ezt meg is beszélte Apjával aki ezzel egyet is értett .
Igaz nem a vallási tanulmányok folytatására gondolt.
A nyarakat Szlanyicán töltötte a szülőkkel a dombon lévő házban . Akkoriban apja járt az üzlet után ,foglalkozott a fakitermeléssel is így keveset volt otthon .
Ábrahám egyedül volt Anyjával meg a kistestvéreivel ,anyjával német jiddis keverék nyelven beszéltek ,néha szlovákul is ha lementek a faluba .
Napjait általában olvasással töltötte . A falusi gyerekekkel nem szeretett játszani ,bár a szlovákot így nyaranként egész jól megtanulta riasztották őt a gyerekek durva játékai.
A kistestvérei két kislány egy év különbséggel születtek , beteges gyerekek voltak a jó levegő és a jó táplálkozás ellenére. Néha játszott velük ,és gyakran olvasott fel nekik meséket mert azt nagyon szerették .
Mikor ő nyolc éves volt egy kanyaró járvány során mindkét kislány meghalt .
.Apja is nagyon szomorú volt, de anyját teljesen összetörte a tragédia.
Ő ekkor Bécsben volt természetesen sajnálta a kistestvéreit de igazán nem érezte a tragédia súlyát . Attól kezdve szomorúbb lett az élet a dombon.
A négy elemi elvégzése után Apja kívánságának megfelelően kereskedelmi iskolába került. A kereskedelmi iskola is Bécsben volt és az egyik Krausz fiúval együtt lettek beíratva .
A kereskedelmi kezdete előtt két esemény történt életébe született egy fiútestvére Sámuel és a születésben édesanyja meghalt.
Apját nagyon megviselték a történtek .
Amikor újra találkoztak Ábrahám egy megtört öregembert látott maga előtt .
Már akkor úgy beszélt vele mint egy felnőttel arról ,hogy a Teremtő megpróbáltatásokat és feladatokat egyaránt oszt az embernek .
Az ő feladata is ezentúl a testvéréről való gondoskodás akinek Anya nélkül kell felnőnie .
Ábrahám nem mondta ki amit gondolt,hogy ö teljesen egyedül nő idegenek között nemcsak anya ,de apa nélkül is , inkább megígérte,hogy ha felnő vigyázni fog a testvérére.
Az új iskolában már nemcsak zsidó gyerekek voltak ,a Monarchia minden szeglete képviselte magát .
Legtöbben Magyarországról jöttek ,és mivel egymást között magyarul beszéltek Ábrahám nem sokára értette a nyelvet.
Nem beszélt a többiekkel magyarul,de már értette ,hogy miről beszélnek.
Az iskolában mint neve is mutatta kereskedőket képeztek és két éves volt .
Nagy hangsúlyt fektettek a matematikára meg a kereskedelmi ismeretekre
A kereskedelem minden ágáról igyekeztek valamit tanítani .
Három napot iskolába jártak két napot dolgoztak különféle kereskedőknél az volt a gyakorlat.

........................folyt köv.